A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

M. Nepper Ibolya: Szkíta kori leletek a Déri Múzeumból (Adatközlés)

alátámasztja, ugyanúgy, mint a vadászat szélesebbkörű alkalmazásával mind ezen területeken. A kúpos végű fülbevaló gyakori — főként a szentes—vekerzugi temetőből sárga aranyból

15 ismerünk ilyen példányokat, hogy a legújabb publikációkat vegyük alapul, s világos elektronból,

16 csak csavart huzalból készültek, s nem is közvetlen analógiái a hajdúdoroginak. További analógiája még függőnknek a tápiószelei 282. sír kónikus végű elektron függője, s a tápiószelei 350. sír függője.

17 A nógrádkövesdi 5. sír függői

18 és a csanyteleki függőpár

19 formája azonos a hajdúdorogival. A tápiószentmártoni aranyszarvas mellett lelt páratlan függő

20 tökéletes analógiája a miénknek. Az erdélyi csoport anyagában gyakori —, de másutt is előfordulnak

21 az Artánd—Zomlinon lelt füles bronzkarikákhoz hasonló példányok, melyeket ékszerként apiski l.sír analógiája szerint pártadíszként használhatták.

22 Erdély felé mutatja a kapcsolatot a zomlini őrlőkő jelenléte is a sírban( ?)

23 s ugyanakkor kapcsolódik a mátraszelei anyaghoz is.

24 Szkítakori leleteink a VI. sz. közepére, tehát a szkítakor korai szakaszába tehetők, főként áll ez az ártánd—zomlini leletre, ahol a pártadísz, s őrlőkő jelenléte a sírban közeli kapcsolatot mutat Erdéllyel, ahonnan is a VI. sz. közepén a szkíta bevándorlás történt. A szkítakori beáramlás ezen útvonalát bizonyítják azok a leletek, melyek nyomán Ukrajnán, Moldván keresztül követhető az út az Észak-Kaukázusig.

25 62