A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)
Telepy Katalin: Telepy Károly, a magyar táj romantikus festője
vészek az új Társulat minden megnyilvánlását közzétették, ezzel is ébren tartva az érdeklődést. így nyomon követhetjük alakulását és sokrétű tevékenységét. A vezetőség sokféle, eddig nem gyakorolt funkciót töltött be. Külföldi akadémiákon látott és a művészek körében tapasztaltakat használják fel ambiciózus tisztviselői, meg akarják teremteni a hazai képzőművészet megbecsülésének lehetőségeit. Áldozatkészségük, lelkességük nyomán 1863-ban már megállapítják, hogy a Képzőművészeti Társulat örvendetesen halad előre „díszes albumlapjai, csinos tárlatai, pályadíjai lendítik a hazai művészetet." 103 Első időkben a Nagyhíd utcai bérlakás helyiségeiben rendezik meg a tárlatokat s a beléptidíjakat igen alacsonyan határozzák meg. 104 Pályázatot írnak ki különféle témákra, évkönyvet adnak ki 1861—62-re. 105 A szűk és nem megfelelő kiállítóhelyiség gondján az új épület felállításával akarnak segíteni. Társulati Műcsarnok emelését tervezik. A sokféle funkció közül a jelentősebbekről meg kell emlékeznünk, már csak azért is, mert Telepy Károlynak kimutathatóan irányító szerepe volt valamennyiben. A Társulat legfontosabb célkitűzései közé tartozott a magyar művészek alkotásainak megvásárlása, megszerzése. Egy-egy kiállítás során a művek kisorsolására több ezer forintot fordítottak. 106 Súlyt helyeznek a magyar művészek hagyatékának megvásárlására, így Ligeti vezetésével akciót indítanak a Markóképek megszerzésére. 107 Ugyanígy a Társulat Székely Bertalan nagy jelentőségű képének (II. Lajos holttestének megtalálása) a nemzet számára való megszerzése ügyében felhívást közöl. 108 Peres ügyekben szakértőket küldenek ki, így Izsó Búsuló juhász szobrának bírósági tárgyalására, hogy a művészt védelemben részesítsék. A pert Izsó meg is nyerte. 100 Pénzadományokkal segítenek, így pl. a szembajjal küzdő Mezeinek ötven forintot ajánlottak fel s özvegyi támogatás címén művészek hátramaradottainak 600 forintot fizettek ki. 110 A tagok toborzása terén Telepy Károly kifogyhatatlan ötletekkel tevékenykedett. A tagok száma 1864-ben közel ötszáz volt, viszont egy év alatt már 847-re emelkedett, közöttük jelentős összegeket befizető 93 alapító taggal. A Vasárnapi Újságban megjelent cikk ezzel kapcsolatban meg is jegyzi: „. . . Elismerés illeti Telepy Károly titkárt és főügynököt." 111 1865-ben ideiglenesen az Akadémia palotájába költöznek. 1874-ben még mindig itt vannak az Egyesület hivatali helyiségei, jóllehet időközben többször szorgalmazták a Műcsarnok felépítését. A Társulat eredményeiben időnként visszaesés mutatkozik, amikor minden igyekezet ellenére a kibocsátott sorsjegyek iránt gyengül az érdeklődés vagy egy-egy sorsolás kedvezőtlen eredménnyel zárul. Ilyenkor a Társulatra hárult terheket nemegyszer a művészbál jövedelméből fedezték. 112 Pipics Zoltán később megállapítja, hogy ,,... a nagysikerű bálok. .. továbbá kedélyes hajókirándulások és különösen a közkedvelt jelmezes estélyek lelke a százkezű Telepy Károly volt, aki hallatlan rendezői fantáziával, káprázatos pompával és bohém kedéllyel gondoskodott az élvezetes programról." 113 Hangsúlyozottan kell kiemelnünk a Társulat segítőkészségét a fiatal, tehetséges művészeket illetően. Köztudott dolog, hogy Munkácsy első művét az 1863. június 6-án megnyílt első kiállításon nyolcvan forintért megvásárolta a Társulat. 114 Amikor 1867. február 18-án kelt levelében Telepy Károly segítségét kéri, az a Társulatnál ösztöndíjat eszközöl ki számára. 115 Időnként hírt kapunk Telepy Károly festői működéséről is, így pl. 1865-ben a tagok számára küldendő albumlap Malom belseje с képe volt, melyet Marastoni József karcolt rézbe. 116 Felismerve a művészi termék nemzeti értékét, a Társulat 572