A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Telepy Katalin: Telepy Károly, a magyar táj romantikus festője

ton festői vidékeit örökítette meg album számára. 84 Megindul az érdeklődés a táj­ábrázolás iránt. 1859-ben Kakas Márton (Jókai) a Műtárlaton úgyszólván csupa tájképet sorol fel, köztük Ligeti, Szilassy, Gyulaffy, Perczel, Brodszky, Markó tájképeit. 85 A fiatal festők bemutatkozása, műalkotások értékesítése a kiállításokon vált lehetővé. 1839 óta a Műegylet látta el ezt a feladatot. Ez az első művészeti egye­sület mintegy ezerkétszáz taggal kezdte el tevékenységét. A hazai, de a külföldön élő magyar művészek is a kéthavonként váltakozó kiállításokra küldték be mű­veiket. A kiállított képek több, mint fele azonban külföldi művészek munkája volt. Két-háromszáz műtárgyat mutattak be egy-egy tárlaton, melyet a Nemzeti Múzeumban rendeztek meg. A sorsolásokon a kiállított festmények kerültek a ta­gok birtokába. Telepy képe több ízben is szerepelt, mint kisorsolt mű. 86 A Műegylet a nyilvános szereplés egyetlen lehetőségét jelentette a művészek számára. Műkö­désével kapcsolatban a negyvenes évek közepén elégedetlenség mutatkozik. A Honderű a „hazai irány hiányát" veti fel „az hazai művészek hátrányt szenved­nek, az arány a kiállításokon egy a négyhez" — írják. 87 „A művészek összefogtak és kijelentették, hogy a mükiállításokra több müvet beküldeni nem fognak, ha a Műegylet tovább is nemzetietlen szellemét nem változtatja meg." 88 A Vasárnapi Újság cikke évekkel később, 1858-ban már szigorúbb ezen probléma megítélésé­ben s előre megjósolja a következményeket: ,,. . . ha az Egylet mülapjai évről évre tökéletlenebbek lesznek s különösen, ha az Egylet a nemzetiség irányát mindinkább mellőzi működésében, majd mindenütt csökkenni, vagy éppen megszűnni fog a részvét ezen derék egylet iránt." 89 A Műegylet felismerte a hely­zetet s lassan engedni volt kénytelen. 1861-ben alapszabályai helyett „melyek a német rendszer nyomása alatt keletkeztek, ujakat készit," 90 mindent elkövet további fennmaradásának érdekében, műbíráló bizottságot szervez, 1861. évi díjait csupa magyar művész nyeri el — a felbomlási folyamat mégis megindul. 1861 februárjában a magyar művészek belátják, hogy a Műegylettel céljai­kat nem érhetik el, a magyar művészet pártolása érdekében új alapokon induló társulatot kell létrehozni. Ezért Barabás Miklós és társai, köztük Brodszky, Ligeti, Molnár, Orlay, Than, Weber és Telepy Károly is egy művészegylet alapszabályait terjesztik fel hatósági jóváhagyás végett. 91 Az egylet célja: „A képzőművészetek pártolása, festményekre, építészeti tervekre pályadíj kitűzése. Művészeti és széptani felolvasások, ezek kinyomtatása, a társulat tagjai műveinek kiállítása, kiképzés végett külföldre utazó, szegény sorsú, tehetséges művészek segélyezteté­se, évenként műlap, vagy képes album kiadása." 92 1862 februárjában már közlik az alapszabályokat, ugyanakkor felszólítják a testületeket, hazafiakat és művé­szeket, hogy művészeti anyagukat másolatokban vagy fényképben küldjék meg, mivel a Társulat kiállításokat akar rendezni. 93 Az alapszabályok elfogadása után újabb alapító tagokról kapunk hírt Esterházy Pál, Almássy Pál, Nádasdy Lipót személyében. A főügynökség vezetője és a titkár Telepy Károly lett. Ebben a mi­nőségben örökítette őt meg Marastoni József 1861-ben. 94 (9. kép.) A Társulat tisztviselőinek csoportképe is ekkor készült. 95 (10. kép.) Valószínű, hogy a Képzőművészeti Társulatnál történt megválasztása nem­csak a művészeti közéletben lelkesen részt vevő művésznek szólt, hanem a kül­földet járt és képeivel már magának elismerést szerzett festőnek is. Neve ismertté vált, a folyóiratok időről időre beszámolnak újabb képeiről, kirándulásairól, ta­nulmányútjairól. Munkásságát itthon is folytatja s 1860-ban a Műegylet kiállí­tásán Diósgyőri várrom с képével szerepelt. E kép megindítója annak a sorozat­nak, mely a hazai történelmi nevezetességű várak, romok megjelenítésével a nem­565

Next

/
Thumbnails
Contents