A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Telepy Katalin: Telepy Károly, a magyar táj romantikus festője

A nyarat 1857-ben a nápolyi hegyekben akarta tölteni, minden előzetes hír ellenére, mely a rablók garázdálkodásáról szólt. Útnak indul, mert úgy véli „sokkal szegényebb a külsőm, semhogy útonállók megtámadnának". Sok érdekes kaland leírása következik s eseménydús kocsizás Galinarába. Az útinaplóban szereplő helységek között Galinaráról többször esik említés. Megragadja őt a táj sziklás, kegyetlen, növényzet nélküli sivársága, a lakók viselete. A Magyar Nemzeti Galériában található kép Galinara falu belsejéből csak egy a katalógus hasonló című festményei közül.

72 (7. kép) Római tartózkodása alatt katalógusának címeiből ítélve sok képet festett, hogy csak néhányat említsünk: Pinia facsoport Róma közelében. Olasz táj romokkal. Ostia Róma közelében. Valle Egeria. Tivoli. A Vezuli. A római Campagnából. A másik, e korból fennmaradt festménye: A karthausiak kolostora Rómában a Michelangelo által ültetett ciprusfákkal

73 (8. kép). A Magyar Nemzeti Galériában levő kép egész felületét csaknem kitölti a három hatalmas fa koronája. Méltóságteljesen és szinte félelmetesen rajzolódnak a kék égre a széltől hajtott, laza, fehér felhők közé. A háttérben a kolostor félköríves záródású árkádsorával szinte eltörpül a szálegyenes, nagy zöldlombos fák mellett. Erről a képről írta Kelp Anna, hogy emlékeztet Corot korai olasz tájaira.

74 Nem gondoljuk, hogy itt Corot hatásáról van szó, sokkal inkább Poussinéről, aki mindkettejükre hatott. Telepy művészetének valóban egyik igen friss és artisztikus emléke. Délolasz tájat ábrázol egy magántulajdonban talált képe is,

75 mely talán a legtöbb rokonságot mutatja Ligeti tájkompozícióival. A kép szerkezetében a vertikális elemek uralkodnak. A bal oldali sudár pálmafákkal párhuzamosan a térben jól elhelyezetten emelkedik a hatalmas várépület. Telepy vonzódását a történelmi emlékekhez Nero kútja с képe is mutatja.

76 A történelmi múlt iránti érdeklődésében romantikus szemlélet jut kifejezésre. Európa-szerte ez az új felfogás támad fel a klasszicizmus ellenhatásaként. A romantika szellemi őse J. J. Rousseau volt, de az általánosan elterjedt eszmék Goethét is magukkal ragadják, aki szenvedélyesen rajong a gótikus emlékek romjaiért.

77 A romantika az érzelemre apellál, akár zsánerkép, történelmi kompozíció, vagy táj. A romantikus festők előszeretettel ábrázolták az őserejű természetet. Telepy Károlynak az előbbiekben már idézett naplórészlete is az őstermészet iránti lelkesedésére utal. A romantikus táj szemléletnek jellemző törekvése egyrészt a magányba való menekülés a valóság elől, másrészt a természet felfedezésének vágya. Fontos szempont a természetben végbemenő örökös harc, változás tényének felismerése. Az új szellem végighalad Európán és magával ragadja a művészeket. Telepy Károly épp úgy, mint festőtársai, az új szemlélethez áll közel. Fent említett műve, a Nero kútja, amely a hajdani zsarnoki hatalom pusztulásának, romba dőlésének szimbóluma, romantikus felfogásának kicsengése. Ugyanezt a gondolatot tükrözi a Villa d'Este elvadult kertje.

78 Az ember a romantikus felfogás szerint kiszolgáltatott és védtelen szemlélője, nem pedig átalakítója a tájnak. Bár Telepy érdeklődését jórészt a panorámaszerű táj visszaadása kötötte le, apró figuráinak ábrázolását mégis gondos tanulmányokkal készítette elő. Több változata maradt fenn mozdulattanulmányainak.

79 Itáliai tanulmányútja feltétlen hasznos tanulságokat eredményezett. További tartózkodását az olasz—osztrák háború kitörése akadályozta meg, amikor is 1859-ben Ligeti Antallal együtt kénytelen volt hazatérni. 36 Déri Múzeum Évkönyve 561