A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)
Telepy Katalin: Telepy Károly, a magyar táj romantikus festője
A hagyatéki kiállítás képei között a katalógus nem kevesebb, mint 22 témában idevágó művet sorol fel. 63 Szép a különböző vidékek aprólékos gonddal visszaadott flórája. A dús lombozatú fák, levelek, virágok rajzai igen elmélyedt megfigyelésről tanúskodnak. Egy másik vázlatkönyv, Olaszország, Padova, 1856 feliratot visel. 64 Ebben többek között a San Francisco Chiostro rajzát találjuk. A színeket gondosan feljegyezgeti. Ezekből a jegyzetekből válogatta ki azután a megfelelő tájrészletet s használta fel a műteremben természeti megfigyeléseinek eredményét. Ennek az időszakának néhány emlékét találjuk a Képzőművészeti Társulat különböző kiállításain. Ilyenek: Fiumei részlet, Antelao csúcs esti pírban, Fiume, Tofana alja hózivatarkor stb. 65 Korai tájképeiről keveset tudunk, csupán előfordulásukat sikerült az irodalomban nyomon kísérni. A több évtizedes feljegyzések azonban adatot egyáltalán nem közölnek, így a napjainkban felmerült képeket igen sok esetben lehetetlen a katalógus képcímeivel azonosítani. Megnehezíti a munkát, hogy Telepy az egyszerű tájképet, erdő-, vagy hegyrészietet is földrajzi előfordulásában pontosan megnevezte. A csatolt műtárgy jegyzék két csoportra osztva sorolja fel az utóbbi húsz esztendő alatt előkerült, évszámmal ellátott és évszám nélküli műveket. Életrajzában további életsorsáról a következőket olvashatjuk: „1856-ik év végéig folytatta Velencében tanulmányait, miközben beutazta Németországot, és az 57-ik év végén Milánót, Florencet és Rómát látogatta meg, tanulmányait folytatandó és az utóbbi helyen másfél évet töltött, de a bekövetkező olasz háború kényszeríti hazatérni 1860-ban." 1856 végén, németországi utazása előtt Magyarországra is hazalátogat. Tanára, Michelangelo Grigoletti is elkíséri, aki az esztergomi székesegyház főoltára számára megfesti Mária mennybemenetelét Tizian Assuntája után. A hatalmas méretű főoltárképet 1865-ben szentelték fel. 66 A németországi tanulmányút után valósul meg római útja is. A négy évre tervezett római időszak, melyet ismét a bőkezű mecénás, Berchtold grófné tett számára lehetővé, egyharmadára csökkent az olasz—osztrák háború kitörése miatt. Az örök Városban tartózkodott akkor Ligeti Antal és Than Mór is feleségével. 67 Ligeti Telepy kortársa, par excellence Markó-tanítvány. Több éven át időzött Markónál, aki szívesen támogatta. Itthon 1868-tól a Múzeumi Képtár felügyelője lett s a fiatal művészek számára szívesen adta át tapasztalatait. 0 is szorgalmas kiállítója volt a Műegyletnek és a Képzőművészeti Társulatnak. fi * Egyik magántulajdonban levő képe, mely délolasz városrészletet ábrázol, 69 a tájszerkesztés azonosságát mutatja Telepy vei. 0 is a Markótól tanult módszerrel szerkeszti meg a tájat, és szereti a vörhenyes tónusokat, az alkonyi megvilágítás fényeit. Telepy ecsetkezelése azonban oldottabb, lazább, míg Ligetinél a rajz hangsúlyozása kiemelt. Telepy jegyzetei tanúskodnak arról, hogy nagy érdeklődéssel tanulmányozza a régi műemlékeket. Pl. a Róma et Venere templomnak három oldalnyi leírását találjuk önéletrajzában. 1858. május 2. dátummal kirándulásról olvasunk, melyet az Albanói hegyek közé Than Mórral és annak feleségével, valamint Saporetti római és Baumann bajor festővel tett. Utóbbival Münchenben kötött barátságot. 70 A német művészek között több barátja volt. (6. kép) A kirándulás során a Nemi tó mellett haladnak el a festői Castelgondolfón keresztül, mely a tó felett sziklákon épült s Telepy szerint „a kilátás a klasszikus festészetnek szolgálhat tárgyúl"71 558
