A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

É. Kiss Sándor:Hajdúhadház helynevei I.

„Grünberger Ábrahám előadja, hogy a H.Hadház tulajdonához tartozó fehértói korcsma házat jelenlegi bérlője Kupferstein Mandeltől ugyanazon feltétellel által vette." T. jkv. 1866. febr. 25. 5 ,,A korcsmák bérlői 1861-re 450 forint fogyasztási adót fizettek." T. jkv. 1862. febr. 2. ,,A fogyasztási adóra nézve Burger Ignácz mészárszék bérlővel 550 forintban megegyezett, de a korcsmákat bérlő Moskovics Móriczcal tökéletes egyességre nem léphettek." T. jkv. 1866. febr. 25. 6 T. jkv. 1867. dec. 21. 7 Illyés Sári ,,a Szilágyi fiúval tántzolt annak előtte is, mig a haja elvágódott, mikor pedig a haja elvágódott, nem tántzolt, csak ölelgette Szilágyi és azután csonka hajjal ismét tántzolt." Protocollum inquisitionale. A továbbiakban P. i. 1798. jan. 13. . . .,,mi a Ketskésbe mentünk, s ottan tántzoltunk" P. i. 1808. febr. 20. 8 Nagy Sándor: Hajdúhadház története. 1928. 70. 1. 9 Nagy Sándor: Uo. 10 Tiba István 36 éves vallomása két szemben álló verekedő beszélgetéséről: ,,Mit beszélt Rátz István te előtted Szénási Jánosnak a Karátsonkor történt verekedésekről ?" ,,Az Erdőre menvén a marha után összve találkozott Rátz Szénásival, s azt mondta neki, Na Komám, most Legények már kentek. Szénási azt felelte: de kentek a legények, mert megvertek bennünket. Erre Rátz azt mondta: Láttya kend, nem is kén Kenteknek úgy tenni, mikor mind egy oldalon lakunk. . . De hiszen úgy viselik a legénységet." P. i. 1807. jan. 19. 11 ,,Anno 1741. die 17-a Január. Schola Mester Királyi Márton uramat a Nemes Collégiumtól fogattuk az Ekklésiában és az Scholában való szolgálatra erre a conventióra: p-mo Kész Pénz Ft vonás Nro 30, 2 dó Tavasz búza köböl 6, 3-tio Rozs köböl 6, 4 -to Egész coquia, 5-to A gyermekekről való ditraxum, 6-to Pro sabbatali egy véka árpa, 7-mo a Praedikátziós halottól Dénár 48, 8-vo Az Énekestől 24, 9-no A Búcsúztatótól aki mint ád. Szabad. Győrffi Mihály not. jur." T.jkv. 12 jóvíz=ivóvíz, rosszvíz = nem ivóvíz. ,,Ajó kútról jővén Nanó Zsuzsi hozzám akadt és azt mondotta, ha őtet más nem kényszerítette volna, sohasem vallott volna olyan erősen Tatár Andrásnéra". P. i. 1807. febr. 20. 13 A=Anjoukori Okmánytár I-VII. Bp. 1878-1920. F=

Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Studio et opera Georgii Fejér I-XI. Budae 1829-1844. Ortvay: Egyh.=Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve. Budapest 1891 —1892. Z=A zichi és vásonkeői gróf Zichy család idősb ágának okmánytára I — XII. 1871 —1931. OL DL=Országos Levéltár. Mohács előtti gyűjtemény. 1 —105. 302. Kállay=A nagykállói Kállay család levéltára I—

IL, Bp. 1943. 14 Zoltai: Eltűnt falvak... Debreceni képes kalendárium. 1926. A továbbiakban Dkk. 15 A zug Hadházon három jelentésben használatos: 1. Olyan keskeny, csak gyalogos közlekedésre alkalmas átjáró, amely két, nagyjából párhuzamos utcát köt össze. (,,Sz. Kis István és Hadházi Mihály a Csillagos korcsma déli részén keresztül járó keskeny zugnak udvarukhoz való átadását kérik pénz fizetése mellett." T. jkv. 1863. ápr. 12.) 2. Olyan zsákutca, amely utcákkal teljesen körülzárt nagyobb terület belső telkeihez biztosít bejárást. (,,L. Pálosi István, H. Hadházi János. . . beadott folyamodványukban előadják, hogy az 1-ső Tizedben az ő udvaraik közt levő keskeny zug az őszi és tavaszi esős időkben járhatatlan és arra ott semmi szükség nincs." T. jkv. 1862. aug. 24.) 3. Pejoratív, lenéző megnevezése egy-egy gondozatlan, sáros, nehezen járható kisebb utcának. 16 Az utca szavunk -ra ragos alakjában jelenti a ház- illetve teleksorok közt kialakított útvonalat. A fiúk az utcára mentek tekézni. -ba ragos alakban jelenti a kétoldalt levő ház és teleksort a köztük levő útvonallal együtt. János a Sirály utcába költözött. Sz: Az utcán lakik,=sokat tartózkodik az utcán. 17 A hadházi nép az utcát gyakran mondja köznek, és egyes nevek kizárólag mint a köz jelzője állandósultak: Bedé köz, Finta köz stb. A köz a környelvben szűk utcát, sikátort jelent, Hadházon általában utcát, kicsit és nagyot egyaránt. A fiatalok a finn-ugor eredetű köz szavunkat utca jelentésben már nem használják. Helyes lenne hivatalosan is köznek nevezni néhány utcát. („Makray Gábor az udvara előtti vízfolyáson levő híd kijavíttatását kéri azon okból, mivel ezen híd két fő utcát összekötő köz végén van, s a város nagy része által használtatik." T. jkv. 1867. jan. 7.). 18 A Dugó csárdánál levő földek eladásáról vezetett naplóban (1898. szept. 19. DÁL.) a fejrovatban az árverés alkalmával kifizetendő összeg Bánompénz néven szerepel. 19 Anno 1786. die 29. 8-bris a Ns Tanáts assessor úr jelen létében Békési András urom eő kegyelme instantiájára 54 darab malomhoz való fát resolvált úgy mint: Sátorfának 12 darabot Láb fának 12 darabot, Bálványnak 1, Kőpadnak 1, Malom alá való talpnak 4, Karfának 12, 538