A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

É. Kiss Sándor:Hajdúhadház helynevei I.

amely a Rózsa, Dorogiás és Kiss Ernő utcákat, valamint a Vértanúk útját foglalja magában. 58 A név alaktanilag szervetlen összetétel. -{-Mogyorós-telek (Mogyoróus ~)-re n. Ma már ismeretlen helynév. 1764-ben Polgári József tulajdona volt, aki elzálogosította Hadház városának. A régi templom északi oldalán feküdt.

59 Molnár zug (Móunár ~) n. A Rákóczi utca része a 10. és 12. szám között. Névadója a sokáig benne lakó Molnár család. Mozi (Muzi)-ba n. A Tanácsház északi szárnyában működik. Bejárata a Bocskai tér felől. Müller sarok (~) n. A Rákóczi, Klapka és Mester utcák találkozását nevezik így az ott levő Müller-házról. Művelődési ház (Művelőüdisi ~)-ba h. A Bocskai tér 2. sz. alatt, a volt banképületben működik. -f-iVádas-malom (~)ra. Regálés lisztelő malom volt a mai Rákóczi utcán a Hadházy József-féle portán. A városi tanács számadásai és jegyzőkönyvei sokszor említik.

60 Nevét nádtetejéről kapta. Nagyág utca (~) Л. A Kazinczy utcát a Béke útjával köti össze. Elágazó utca nagyobbik ága. Innen a neve. -\-N a gy b о It (Nagybóut)-ba n. A tanács iratai gyakran említik. Az öregek emlékezete, és egy korabeli levelezőlap alapján teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a Piactér, Bocskai tér északkeleti sarkán állt, arccal kelet felé, a Földi János utca nyugati oldalának vonalában, a Nagycsapszékkel szemben. Utoljára az öreg Horovitz — és az Eckstein-féle bolt volt benne. A század forduló táján bontották le. A házzal együtt neve is letűnt.

61 N a gy с s ap s z ék (Nacscsapszék) -be vagy Fogadó (Fogadóu)-ba n. A Nagycsapszék a 18. századtól kezdve tanácsi és nyomozati iratokban sokszor szerepel.

62 Míg állt, ott volt a mai Bocskai tér és Hunyadi utca sarkán, a Tanácsháza helyén. A reá vonatkozó legkorábbi feljegyzés 1793-ból származik. Mint a neve is mutatja, nagyobb volt, mint a többi. Volt mellette szekérállás is. Nemcsak itallal, étellel és szállással is szolgált, tehát vendégfogadó, röviden fogadó volt. A 19. század végén már inkább így emlegetik. A város ezt is regáléjogon tartotta fenn. A Fogadó nagytermében bálokat, gyűléseket, tánciskolát rendeztek. A század elején már szűknek bizonyult. 1910-ben lebontották, s a helyén építették fel a Bocskai szállót, ez lett azután a városháza, illetve a mai tanácsháza. A Nagycsapszék és Fogadó név ma már nem él. Csak az öregek szólnak róla régi mulatsággok, gyűlések, duhaj emberek említésekor. N a gy hí d (Natyhíd)-hoz n. A Bocskai térről a Mester-tón, a Csokonai és Földi János utcákon át a város északi oldalán levő Szederjes tóba vezet egy nagy vizes árok. Ebben folyik le esőzések és olvadás alkalmával a víz a város középső és északnyugati részeiről. A Rákóczi, Földi János, Arany János és Dózsa György utcák kereszteződésénél az árkot egy nagy fahíd, az ún. Nagyhíd ívelte át. Csak viszonylagosan volt nagy. A hidat a húszas években elbontották, s azóta a víz betoncsöveken folyik az útkereszteződés alatt. Ezt a jeles helyet fontos tájékozódási- és forgalmi csomópontot ma is Nagyhídnak nevezik. A legények kedvelt esti gyülekezőhelye. Nagymalom (~)n. Epülete ma is ott áll a Kertalja és Arany János utca sarkán a Vizeskertben. 1898-ban építtette ezt a gőzmalmot Balogh Márton jómódú polgár. Akkor ez volt a legnagyobb malom, onnan a neve. Az államosítás után leszerelték. Ma gabonaraktár, neve azonban változatlanul Nagymalom. 519