A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

É. Kiss Sándor:Hajdúhadház helynevei I.

A város belsőségeinek neve Ábris zug (Abriz zug)-ba n.

15 A Hajnal utca szalmadi szakaszának része. Abris néven közismert szegény fuvaros lakott benne, kinek becézett neve a zug nevévé vált. Sz: Olyan, mint az Abris lova, (girhes, sovány, rosszul szerszámozott). Abrók sarok (Abróuk^)-ra n. A Bercsényi, Bezerédi, Lázár Vilmos és Zrínyi utcák találkozását nevezik így, mert itt van a Bezerédi u. 1. szám alatt a nagyházas Abrók család háza és portája. Az Ábrahám személynév becézett alakja vált a család, majd a hely nevévé. Ady Endre utca (~)-6a, -ra h.

16 Az Arany János utca 35. számnál, az ún. Csókos saroknál kezdődő és a város nyugati széléig tartó utca. Ady Endrének (1877—1919), legnagyobb magyar költőink egyikének, líránk forradalmi megújítójának, az 1918—19-es forradalmakat előkészítő irodalmi harc megindítójának és vezérének nevét 1947-ben kapta. Addig népi és hivatalos neve is Csókos utca, de a legöregebbek Borjúkút köznek is mondják. Állomás (~)-ra, -ba n. L. Máv állomás! Ali о m á s-k ú t (~)-ra n. A MÁV. állomásnál levő jóvizű közkút. A város északkeleti részét látja el ivóvízzel. Arany János utca (Arä János~) h. A dr. Földi János utcából a Nagyhídnál ágazik ki nyugat felé, s a Jókai és Tompa Mihály utcákat keresztezve vezet a város nyugati széléig. A magyar irodalomban betöltött rangja mellett az is indokolja a névadást, hogy Arany Jánost (1817—1882) is hajdúnak tekintik a hadháziak, mert szülővárosa Nagyszalonta, szintén hajdúfészek volt. О maga így ír erről: Nagy-Szalonta nevezetes város, Mégsem olyan nevezetes már most, Mint mikor volt szabad hajdúfészek, Benne lakván háromszáz vitézek. (Arany: Az ó-torony) Az utca régi neve Kisböszörményi út. -\-A rok (~)-ra n. A várost a letelepüléstől kezdve (1606—1611) az ún. Hajdúpalánk övezte, amely a XVII. sz. végéig megvolt. Ennek az erődítésnek külső része volt az Árok, amely egyben a város belterületének határa a XVIII. sz. végéig. Árpád utca (~) h. A város legkeletibb utcája. Hosszan nyúlik a Széchenyi utca végétől dél-északi irányba a Kunkertig. 1945 után létesült a Keletilapos parcellázásakor. Névadója Árpád fejedelem (—907), a honfoglalás vezére, a róla elnevezett uralkodóház alapítója. Asztalosipari Ktsz (~ Kátéesz)-be h. A Kossuth utea 6. sz. alatt a volt Szabó Imre-féle házban működik. A Ktsz betűszó, a kisipari termelőszövetkezet kezdőbetűiből alakult. Attila utca (Atilla ~ ) h. 1945-ig a város szélső utcája kelet felől. Ma is féloldalas utca. A Rákóczi Ferenc utca végétől a Hunyadi utcáig tart. Attilának (—453), a hun királynak emlékezetére nevezték így. A hun-magyar testvériség mondája hitelesnek tartott hagyományként él az idősebb nemzedék körében. L. Vasútoldal. 501