A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Újváry Zoltán: Lakodalmi játékok Konyáron

4. kép. A ..ló agyonütéss". Konyár. Fotó: Ujváry Z. Ezt követően, aki csak vizes edényt vehet a kezébe, hozza és önti a hordóba. A lepedőt szorító legények kissé megnyitják a nyílást, míg a vizet bezúdítják, gyakran a lepedőn át csorgatják a hordóban ülő fejére a vizet. A jelenlevők jól szórakoznak a szorult helyzetbe került s a hordóból csuromvizesen kibúvó legényen. Köszörűs jelenet. Egy legény négykézlábra ereszkedik, pokróccal betakarják, egy másik a lábánál megfogja és így „tolja" be a szobába, közben kiabálja: — Kést, bicskát, ollót köszörülni! A játékban résztvevő harmadik legény, a köszörűs, kést tart a kezében, a köszörűt alakító legény hasa alá nyúlkál, ott feni a kését. Az asszonyokat biztatja, hogy adják oda neki a késüket, mert olyan biztos szerszáma van, amellyel tökéletes munkát végez, egy lánynak, asszonynak sem lesz rá panasza. Közben a köszörűt alakító legény ágyéka körül tesz félreérthetetlen mozdulatokat. Borbély jelenet. Erre a játékra korábban már tettünk utalásokat.

11 A borbélyt alakító legény tehetségére, játékkészségére van alapozva a jelenet. Teljesen az ő „bohóckodásán", múlik, hogyan szórakoznak a vendégek, le tudja-e kötni a figyelmüket páciensével, a borotválás, a borbély és a borbélymunka karikírozásával. Többnyire fakéssel, fadarabbal, vagy répavágó késsel „borotválja" a páciensét, akit előzőleg meszelővel, mint borotválkozó ecsettel „beszappanozott". A borbély jelenet párhuzamait elsősorban a magyar nyelvterület peremvidékein találjuk meg. A Nagy Magyar Alföld falvaiban való további kutatás nyomán feltehetően újabb adatok kerülnek elő, mely az elterjedési területet szélesíteni fogja. Kos-, birka-maszkos jelenet. Az állatmaszkos játékokra aránylag kevesebb adatunk van. Feltételezésem szerint a múlt század végétől, századunk elejétől 488