A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Újváry Zoltán: Lakodalmi játékok Konyáron

Mivel a tisztelet-tételnek vége van, ezen megboldogultnak egy szürke lélekkel énekeljük el ezt a halotti éneket: Gyalázatos volt élete, Amíg e földön leve. Inge, gatyája, nadrágja Csak tetűvel volt tele. Szép egy vagyoni állás, Hasa körül most is mász. Hogyha kulacs volna közel, Innánk egyet a szentekkel." Az ének elhangzása után a „halottat" kivitték a szobából. Volt eset rá, hogy a dagasztólábat már a szobában felborították és a „halott" a földre huppant. Mindezzel a vidámságot, a jókedv fokozását szolgálták. Tőgyi Károly elmondása szerint a játékoknak a szegényebb lakodalmakban más célja is volt. A menyaszszony-kontyolás ideje alatt elfoglalták a vendégeket, akik, míg a játék tartott nem ittak. Fontos volt ez azokon a helyeken, ahol kevés volt a bor. „Húztuk vele az időt. Addig nem itt senki. Mindenki a játékra figyelt." A játékra való felkészülés, az előkészítés nem okozott különösebb feladatot. Előzetes szervezésre nem volt szükség. A szükséges kellékek minden háznál megvoltak. Ha a pap szerepét, a prédikációt tudó legény, ember jelen volt a lakodalomban, a játékot minden előzetes terv nélkül is előadhatták. Valakinek eszébe jutott s mondta: „No, játsszuk el a cigányt!" Hasonlóképpen történt más játékkal kapcsolatban is. Mint utaltam rá, a játékba bekapcsolódtak a nézők is. A jelenet, a szöveg obszcenitásain egyáltalán nem ütköztek meg. A játék nagy népszerűsége azt bizonyítja, hogy a közvélemény, a közösség elfogadta, a lakodalmakban gyakran igényelte is a bemutatását. Ezzel kapcsolatban fontos kérdések várnak vizsgálatra. Elsősorban a tömegpszichológiai problémák elemzése válik szükségessé a halottas játékkal kapcsolatos jelenségek megvilágításához. A halottas játék elterjedési kérdéseire ebben a közleményünkben nem térünk ki. Idevonatkozóan korábban már tettünk utalásokat, s majd a monografikus feldolgozás során erről még részletesen lesz szó." A prédikáció szövegét illetően azonban felvetjük az eredet s a kapcsolat kérdését. Egy feltehetően XVIII században készült aprónyomtatvány, melyet a debreceni Déri Múzeum őriz

7 a cigányprédikáció korai nyomtatásban megjelent variánsát foglalja magában. Sajnos a nyomtatványon sem kiadási hely, sem év stb. nem található.

8 E korai nyomtatott cigányprédikáció és a fentebb bemutatott halottas játék prédikációja között több ponton olyan megegyezést találunk, hogy a kettő közötti kapcsolat egyáltalában nem lehet kétséges. Mielőtt az összefüggésre utalnánk, föltétlenül szükséges az aprónyomtatvány szövegének a közzététele, a későbbi összehasonlító vizsgálatok miatt is. A címe: Tzigány prédikátzió és a tzigányoknak furcsa lakodalma. A szövegből csak a cigányprédikációra vonatkozó részt közöljük: „Egy Tzigánynak volt fia, annak ismét egy leánya és sok attyafia, a mint következnek: Egykor a Tsigány Sereg Gyilést hirdettek egy Varasban, éppen akkor terténik halála rajkónak, a sátorban, ezzen somoru és gyásos alkalmatosságra a sép Tsigány Sereg kére az ereg Vajdát, hogy azt e kedves Rajkójoknak utolsó distességét meg-tenni ne terheltetnék, te ugy hogy azt-é ékessen sólló butsuztatását 482