A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Béres András: A furtai hímzés

fűmintája egészen sajátos, egyikhez sem hasonlít. Ennek legfőbb mestere Vargáné Juhász Erzsébet. Legkedveltebb színe a tüzes rózsaszín, mely egyben hímzéseinek ismertetőjele is. 1961-ben Friedvalszky Gyuláné vezetésével, Vargáné közreműködésével a furtai hímzések ápolására hímzőszakkör alakult Furtán.

21 Épp idejében, mert már csak szórványosan lehetett régi hímzésmintákat találni. Szakköri munkájuk nyolcvan százalékát ma is a furtai hímzés teszi ki, bár szórványosan más tájak hímzésével is megismerkednek. „Ma is csak térítőket, falvédőket, aztán kontótokra, régi bútorokra, hálószobába, éjjeliszekrényekre, tükörre térítőket készítenek. Elsősorban a terítők és párnák találhatók meg a lakásban. A jegykendő és a régi viseletdarabok használata a múlté. Elvétve van még egy-kettő, amit nem hordanak.

22 Ezen a téren is próbáltunk előre lépni és két évvel ezelőtt készítettünk ilyen viseletdarabokat, persze mai modern ruhán. Nagyon tetszett, reméltük, hogy el is terjed, viszont itt megint a sötétkék előrajzolás okozott gondot. Erzsike

23 nem akar úgy előrajzolni, hogy azt mi kiszurkáljuk sablon készítésére és aztán fehér előrajzolóval felvigyük, pedig úgy egészen jól elő lehetne rajzolni. Itt helyben ragaszkodik hozzá, hogy maga készítse ezeket a dolgokat. Hát ez egyszerű is, jobb is, eredetibb is, viszont sötétkékről mire két-három virágot kivarr valaki, lemegy a minta."

24 A szakkör tagsága 1961 óta túlságosan nagy változáson nem ment keresztül, legfejlebb az idősebb generáció kihalt, vagy a hímzőasszonyok látása megromlott, így kénytelen-kelletlen elmaradtak a szakkörből, de a törzsgárda, mintegy húsz ember ma is aktívan és szívesen tanul, igyekszik elmélyülni, hogy jobban megismerje a furtai hímzést.

25 A furtai hímzés igen szép színfoltja Hajdú-Bihar népművészetének, s megismertetése e rövid közlésben régi hiányt pótol. Kettős célzattal készült. Egyrészt a néprajzi kutatás számára közelebbről ismertet meg egy eddig eléggé fel nem kutatott területet, másrészt a hímzésminták iránt érdeklődőknek nyújt hasznos útmutatást. JEGYZETEK 1. K. Nagy Sándor: Bihar-ország. Útirajzok. (Nagyvárad, 1884) III. 60, 66. és K. Nagy Sándor: Biharvármegye földrajza. . . (Nagyvárad, 1886) 101—102. 2. Déri Múzeum néprajzi gyűjteménye Ltsz: V.65.55.1. férfiing 3. Friedvalszky Gyuláné tanárnő közlése, Fúrta 4. Pl. 1959-ig N. Juhász Julis, majd napjainkig Varga Dánielné Juhász Erzsébet. 5. Vargáné Juhász Erzsébet előrajzol, tanácsot ad, sőt hímez is, természetesen a munkáért szánt összeget elfogadja 6. Vezetője alakulása óta Friedvalszky Gyuláné. Már eddig is szép sikereket értek el. Pályázatokon és kiállításokon is részt vesznek, más területek hímzésmintáival is megismerkednek. 7. Az igen sok előnyomott kézimunka között, amelyeket nem mindig helyes ízléssel a kézimunkaboltok terjesztenek, egyre tudatosabb a hagyományos furtai hímzésminták ápolása. 8. Vargáné Juhász Erzsébet közlése, Fúrta. 9. Szép példája ennek a Déri Múzeum néprajzi gyűjteményében levő furtai női kötény, Ltsz: V.66.84.1. 10. Déri Múzeum néprajzi gyűjteménye, Ltsz: V.65.11.1. Legény díszzsebkendő 11. Vargáné Juhász Erzsébet egyéni stílusa, motívumfűzése ma uralja a furtai hímzést. Erőteljes díszítő fantáziája, egyénisége sok megbecsülést szerzett számára. 12. A testi fogyatékossága miatt (féllábát még fiatalon elvesztette) helyhezkötött N. Juhász Julianna kezdte meg a hímzésminták vászonra színes pamuttal való alkalmazását. 447