A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Béres András: A furtai hímzés

1. Férfiruhák Legjellegzetesebb darabja a kötény, helyi nevén kötő. Anyaga kék surcvászon, derékban nyargalással, gépi varrással levarrott rakások. A hajtások hegyes végűek, némelyik darabnál farkasfog, cakkozás. A lerakott részek mindegyikén virágminta. Széle körben fehérrel cakkozott. Rajta szabályos rendben virágfüzérsorok és sajátos stílusú betűkkel bevarrott név, mely a tulajdonos neve. A kivarrott kötő az 1914-es háború előtt volt divat. ,,Mán idesnéném akkor rajzolgatta" Rendszerint menyasszonyok készítették kedvesüknek, de a szülők is készítettek, vagy előrajzolás után maguk varrtak ki legénysorba kerülő fiúk számára.

8 Az előrajzolás, mint azt a későbbiek során láthatjuk, egy kéz tervező munkájának eredménye. A szabályos szerkezeti felépítés minden darabnál azonos. Ritmusa visszatérő, de a minták fűzése más és más. Ez adja érdekességét, s teszi a viszonylag nem túl gazdag motívumkészlet mellett is roppant változatossá. A kék alapszín és a fehér kontraszthatása élesen elütővé teszi a mintát és kiemeli a motívumok szépségét. A hímzett férfiing nagyobbára ünneplő vagy vőlegényi ruhadarab, melyet szintén kézi előrajzolás után hímeztek, varrtak ki. Eleje, plasztronja tömött mintás, felülről lefelé haladó sorokban követik egymást. Nyaka lekerekített, cakkos szélű, sokszor lyukacsos hímzésű. Kézelője a nyakához hasonló hímzéssel díszített. Nem is számított Furtán valamirevaló legénynek vagy embernek az olyan, aki nem volt birtokosa a megszokott, a helyi divathoz alkalmazkodó ruhadaraboknak, különösen akkor, amikor az első világháború kezdetén 1914 körül még általános volt az ilyen ruhadarabok használata. 2. Női ruhák A nők ruházata hímzés tekintetében érdekes módon szegényebb. Az ingváll lyukacsos hímzése, apró virággal díszítése, az alsószoknya hasonló virágozása bár szokás volt, de nem túl hosszú életű. A kötény, mely legtöbbször fekete klottból készült, volt a legdíszesebb. A megszokott cakkozás, apró virágminták laza rendje nem mutat olyan gondosságot, mint azt a férfiak ruházatánál láthattuk. Egyébként is a furtai női viselet hamarabb változott a városi ruhák hatására, épp ezért nem véletlen, hogy kevés a megmaradt ruhadarab, s az amúgy sem látszó fehérnemű díszítése nem volt hosszú életű. Különben is főként az ünneplő ruhák voltak inkább díszítettek, de azokra nagyobbára ugyanaz a sors várt, mint a férfiruhákra, hogy utolsó útra kísérték el egykori tulajdonosukat. A megmaradt kevés felsőruha színes hímzése a fekete anyagról vándorolhatott át a fehér anyagra, ezzel újabb funkciót biztosítva a díszítőelemek továbbélésének.

9 3. Alkalmi textíliák Jegykendő kétféleképpen készülhetett. Vagy kör alakú gyolcsból horgolt széllel, mint az egyik legjellegzetesebb darab

10 benne felirattal és évszámmal: VERES MIKLÓSÉ EZ A KENDŐ 1850. — BE. Közepe fehér batiszt, rajta körbefutó egymásba fonódó virággirland, amit a felirat díszítésszerűen fog körbe, majd a lezáró csík következik a cakkozással. 430