A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Béres András: A furtai hímzés

1. Férfiruhák Legjellegzetesebb darabja a kötény, helyi nevén kötő. Anyaga kék surcvászon, derékban nyargalással, gépi varrással levarrott rakások. A hajtások hegyes vé­gűek, némelyik darabnál farkasfog, cakkozás. A lerakott részek mindegyikén virágminta. Széle körben fehérrel cakkozott. Rajta szabályos rendben virágfüzér­sorok és sajátos stílusú betűkkel bevarrott név, mely a tulajdonos neve. A kivar­rott kötő az 1914-es háború előtt volt divat. ,,Mán idesnéném akkor rajzolgatta" Rendszerint menyasszonyok készítették kedvesüknek, de a szülők is készítettek, vagy előrajzolás után maguk varrtak ki legénysorba kerülő fiúk számára. 8 Az elő­rajzolás, mint azt a későbbiek során láthatjuk, egy kéz tervező munkájának ered­ménye. A szabályos szerkezeti felépítés minden darabnál azonos. Ritmusa vissza­térő, de a minták fűzése más és más. Ez adja érdekességét, s teszi a viszonylag nem túl gazdag motívumkészlet mellett is roppant változatossá. A kék alapszín és a fehér kontraszthatása élesen elütővé teszi a mintát és kiemeli a motívumok szép­ségét. A hímzett férfiing nagyobbára ünneplő vagy vőlegényi ruhadarab, melyet szintén kézi előrajzolás után hímeztek, varrtak ki. Eleje, plasztronja tömött min­tás, felülről lefelé haladó sorokban követik egymást. Nyaka lekerekített, cakkos szélű, sokszor lyukacsos hímzésű. Kézelője a nyakához hasonló hímzéssel díszített. Nem is számított Furtán valamirevaló legénynek vagy embernek az olyan, aki nem volt birtokosa a megszokott, a helyi divathoz alkalmazkodó ruhadara­boknak, különösen akkor, amikor az első világháború kezdetén 1914 körül még általános volt az ilyen ruhadarabok használata. 2. Női ruhák A nők ruházata hímzés tekintetében érdekes módon szegényebb. Az ingváll lyukacsos hímzése, apró virággal díszítése, az alsószoknya hasonló virágozása bár szokás volt, de nem túl hosszú életű. A kötény, mely legtöbbször fekete klottból készült, volt a legdíszesebb. A megszokott cakkozás, apró virágminták laza rendje nem mutat olyan gondos­ságot, mint azt a férfiak ruházatánál láthattuk. Egyébként is a furtai női viselet hamarabb változott a városi ruhák hatására, épp ezért nem véletlen, hogy kevés a megmaradt ruhadarab, s az amúgy sem látszó fehérnemű díszítése nem volt hosszú életű. Különben is főként az ünneplő ruhák voltak inkább díszítettek, de azokra nagyobbára ugyanaz a sors várt, mint a férfiruhákra, hogy utolsó útra kísérték el egykori tulajdonosukat. A megmaradt kevés felsőruha színes hímzése a fekete anyagról vándorol­hatott át a fehér anyagra, ezzel újabb funkciót biztosítva a díszítőelemek tovább­élésének. 9 3. Alkalmi textíliák Jegykendő kétféleképpen készülhetett. Vagy kör alakú gyolcsból horgolt szél­lel, mint az egyik legjellegzetesebb darab 10 benne felirattal és évszámmal: VE­RES MIKLÓSÉ EZ A KENDŐ 1850. — BE. Közepe fehér batiszt, rajta körbe­futó egymásba fonódó virággirland, amit a felirat díszítésszerűen fog körbe, majd a lezáró csík következik a cakkozással. 430

Next

/
Thumbnails
Contents