A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Dankó Imre: Hajdúböszörmény népi építkezése

15 H. Fekete Péter: Hajdúböszörmény város utcanevei. Hajdúböszörményi Városi Múzeum Kiadványai II. (Hajdúböszörmény, 1919). 16 Hajdúböszörmény járdázása: Hajdúböszörmény és Vidéke XVI. (1906) 15. (ápr. 14.). 17 XII. A városi csendkatonára nézve. A száraz pernyét akár utczán, akár udvaron kiöntőket megbüntetés végett bejelenti. Szabályrendelet a Hajdúvárosok mint helyhatóságok részére i. m. 153. 18 Szabályrendelet i. m. 71. 19 Varga G.: i. m. 185-186. 20 Béres András: Megyei néprajzi gyűjtőfeladatok a hajdúsági részen. (DME 1962 — 1964. Debrecen, 1965) 59—60. 21 Zoltai Lajos: Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról. A lakóház külseje és részei (DMÉ 1937. Debrecen, 1938) 137-138. 22 Dankó Imre: A túrkevei ház. Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának 10. évfordulójára (Túrkeve, 1961) 67—86. 23 Dankó Imre: Házformák Hajdúnánáson (Ethnographia. LXXV. 1964. 58—94.). 24 Varga G.: i. m. 187. 25 Ecsedi István: A debreceni népi építkezés (Néprajzi Értesítő XIII. Új folyam VIII. 1912. 157-194.). 26 H. Fekete Péter: Hajdúsági búzavermek (Ethnographia LIX. 1948. 157 — 160) Vö.: Escedi István: Gabonás verem Hajdúszoboszlón (Népünk és Nyelvünk III. 1931. 117 — 118.). 27 Vö.: Györffy István: Az alföldi parasztház. Magyar falu, magyar ház (Bp. 1943) 124. 28 Kapitány víznek hívják azt a hordóban, a kút mellett tartott vizet, amit tűz esetére, oltáshoz, kapitányi rendeletre készítenek. Ellenőrzése a csendkatonák egyik legfontosabb kötelessége volt. 29 Györffy István: A magyar ház. Magyar falu, magyar ház i. m. 150 — 151. — Nem mehetek el hivatkozás nélkül Györffy István egyik kevéssé ismert, remek kis összefoglalása mellett. Egy, a Hajdúságról szóló vetítettképes ismeretterjesztő előadásáról van szó, amelyben hét, a hajdúsági, közelebbről böszörményi népi építkezést bemutató kép kapcsán elmondja a hajdúsági ház sajátságait. Bemutatja a szoboszlai vályogvetőket (33. kép), a fecskerakásos faltechnikát (34. kép), egy szoboszlai parasztházat, mint jellegzetes, háromosztatú, tornácos hajdúsági házat (35. kép), a hajdúsági házat körülvevő virágoskertet (36. kép) egy böszörményi nagygazda házát, amely ,,olyan, mint egy régi nemesi kúria. Elül kűlábak tartják a tornácot. Az ilyen házban 3 — 4 szoba is van. Ezt azonban nem lakják, a szépen bebutorozott szobák inkább a jómód megmutatására valók. A család hétköznapi élete a sütőházban zajlik le, amely külön épület konyhával és egy szobával" (37. kép), egy nánási nagygazdaházat (38. kép) és egy jómódú böszörményi gazda konyháját (39. kép) ,,A konyha közepén lévő nagy négyszögű ,,patka" szabad tűzhely. Ennek a tetején raknak tüzet s a tűz köré állítják a főzőedényeket. A füst a szabadkéményen távozik. A konyha dísze és a jómód kifejezője a sok tányér, melyekre nagy vendégség: lakodalom, disznótor, névnap alkalmával kerül sor. Jobbról-balról egy-egy bemeszelt sárajtóval záródik a kemence szája. A szobákban levő boglyakemencét innen a konyhából szalmával fűtik. A szobákban régimódi festett bútort már nem találunk." Györffy István: A Hajdúság. Vetítettképes Ismeretterjesztő Előadások I. sorozat 14. sz. Bp. 1936. 22 — 27. 30 Dankó I.: Házformák Hajdúnánáson i. m. 91 — 92. 31 Varga Geiza már idézett leírásában a ház helyiségeit is felsorolta: ,,Az így elkészített ház rendesen következő részekből áll: kívül az épület egész vagy legalább 2/3 hosszúságban a nyitott fedett tornácz — ambitus — mely rakóhelyül használtatik a ház és udvar tisztántartására vagy földmíveléshez szükséges eszközöknek, nyáron ideiglenes magtárul, — sőt leginkább a család férfi tagjainak — háló helyül szolgál. Innen nyílik a pitvar, mely rendesen nyitott tűzhellyel bír, a falakon szép tisztán tartott cserép tálak, és edények vannak ízléses sorban elhelyezve és ún. korsószék. A pitvarból jobbra és balra egy—egy ajtó vezet egy kisebb és egy nagyobb szobába, ritkán a tornácz végén van még egy bejáró egy kis szűk szobába, mely kamarának vagy úgynevezett katona „kvártélynak" használtatik. — A tágasabb szoba szolgál a családnak rendes lakhelyül, hová télen az egész család apraja nagyja bevonul, itt elmaradhatatlan a nagy boglya kemencze, mely majdnem a szoba 1/4 részét elfoglalja s annak egyik szegletében, méter magas alapon, tört kerek kúp alakban épült, körül van padkával belső szegletében a sut — a gyermekek fekhelye, — külső oldalán a fal mellett a kuczkó, mely trónszerűleg valamely felnőttebb családtag ülő és egyszersmind melegedő helyéül szolgál. " Varga G.: i. m. 187. 32 Gömöry Lajos (szerk): A magyar ipar és kereskedelem országos albuma (Bp. é. n.) 400 — 401. 33 Olykor-olykor, kiemelkedőbb épületeknél írást is tettek a fundamentumba. Példaként állhatott az építtetők előtt a középületeknél szokásos alapkőletételi okmány is. Ilyen volt Böször418