A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Dankó Imre: Hajdúböszörmény népi építkezése

24. özv. Péter Sándorné háza. Hajdúböszörmény, Mátyás király körút 1. Debreceni homlokzatra átépített, ikerablakkal ellátott parasztház. Épült 1880 körül, átépítették 1930 körül. ügy, legfeljebb csak fuvart kértek segítségbe. Az új házban a beköltözést követő második vagy harmadik vasárnap délután illett vendégül látni mindazokat, akik az építkezésben résztvettek, segítettek. Csendesen iszogattak, beszélgettek és pogácsa járta. Ez nagy dolog volt, mert rendszerint „első sütet" volt és ennek kapcsán mondtak véleményt az új házról, kemencéjéről és egyéb részeiről. A szorosabban a családhoz tartozók, a rokonok vacsorára is ottmaradtak. Ezenkívül több nevezetes napja is volt egy-egy böszörményi parasztháznak. Ilyen volt az első sütés napja, a házban történő első lakodalom, az első haláleset és az első születés napja. Ezeket a dátumokat hosszú ideig számontartották. Több helyen a Biblia első oldalára vagy a nagyon elterjedt Szikszai György-féle Keresztyén tanítások és imádságok első lapjára be is írták. Ilyenféleképpen: „Augusztus 17-én készen leli házamban, a G aj dán köziben szülelett kiesi fiam Gábor Anno 1851. deczember 27-én." Ezek a jeles napok esetenként magukkal hoztak bizonyos átrendezést is a házban. Leginkább lakodalom és a haláleset mozgatta meg a ház belsejét és külsejét. Lakodalomkor az első házból minden bútort kipakoltak, csak az asztalt hagyták meg kissé „sarokra húzva", a falak mellé pedig lócákat helyeztek. Halálesetnél a ravatalt az első házban állították fel. Ekkor is kivitték a felesleges bútorokat. A ház földjét pedig felmázolták és vastagon felszórták száraz homokkal. Lakodalomkor is, temetéskor is felseperték az udvart, ha szükséges volt meg is töviseitek. Temetéskor az udvar használt részét is felszórták homokkal. A böszörményi ház használata igen hosszú időn át nem változott. A felszabadulás óta döntő és gyors változás állt be ezen a téren. Arról már volt szó, hogy amíg a kertek megvoltak, a férfiak a nagyobb fiúkkal kint tartózkodtak. A házakat az asszonyok, a lányok és a fiatal gyerekek lakták. A kertségek betelepülése után úgy változott meg ez a beosztás, hogy a férfiak és a nagyobb fiúgyerekek az udvarokba épített istállókat használták, a ház pedig az asszonyok, lányok és kisgyerekek használatában maradt. A felszabadulás után az istállóban való tartózkodás majd teljesen megszűnt és a férfiak is, a nagyobb fiúk is a család többi 398