A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Dankó Imre: Hajdúböszörmény népi építkezése

így alakult ez nagyjából a vályogépületeknél is. Itt is alkalmazták a koszorúfát, amire aztán a mestergerenda járult. A vályogfalú házak tetőzete is zsuppból, nádból készült. Ezek a tetőzetek is többségükben úgynevezett kiskontyosok voltak. A héjjázat anyagában az 1858. évi nagy tűzvész után döntő változás állott be. A néhány zsindelyes tetőzetet is, amikor újításra szorult, cseréppel váltották fel. A múlt század végén, a cserépfedés mellett igen nagy tért hódított, különösen a módosaknál, a bádogfedés. Kevésbé terjedt el a pala. Palával fedett nagygazdaházakkal inkább az első világháború utáni években találkozunk. A vályog a múltban is és még a jelenben is igen elterjedt építkezési anyag Böszörményben. Legjobb vályogot a Varjas gödörben lehetett vetni, ezért mindmáig ez a legnagyobb vályogvető a városban. De sok vályog készült és készül még ma is az Északi— és Déli lucernásban, valamint a Csordalegelő városfelőli részén. A vályogot emberemlékezet óta leginkább a cigányok vetik. Azt a néhány szegény embert, aki magának vet vagy bérvetést csinál, a közvélemény a cigányok közé sorolja. A vályogot jó agyagból készítik. A felásott agyagot kapával átforgatják, majd vízzel leöntözik. A leöntözött agyagra pelyvát, újabban töreket, sőt szalmát szórnak. Rövid érés után az átázott agyagot átkapálják a pelyvával, törekkel, illetve szalmával. Aztán megtapossák, miközben a szükséghez képest vízzel újból meglocsolják „Kemény sarat" kell kapniuk, olyat, amelyik nem „folyik", hanem formáját megtartja. A megdolgozott sarat kissé, általában egy éjszaka, állni hagyják és másnap megkezdik belőle a vetést. Vetési időben úgy dolgoznak a a vályogvetők, hogy kora délutánig vetnek. Addig kitart az előző napon készített sár, aztán estig előkészítik a másnapi adagot. A böszörményi vályogvető egy dobozos, a nagyság közel egyforma; 12—15x20—22x36—40 cm nagyságú. Ötven — hatvan évvel ezelőtt nagyobb méretű vályogokat vetettek. Abból kevesebb kellett és gyorsabban ment vele az építkezés. De hátránya is volt, mert nehe12. Borsi Márton háza. Hajdúböszörmény, Thököly Imre u. 40. — Ámbitusos cseréptetős, fedett téglakéményes, oromfalas ház. Kis- és nagykapuja bádoggal fedett „vaskapu". Hozzá oldalával talpas, alul meszelt ólas góré áll. 25 Déri Múzeum Évkönyve 385