A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Dankó Imre: Hajdúböszörmény népi építkezése

7. özv. Molnár Antalné háza. Hajdúböszörmény, Kolozsvár u. 21. — Kamrával az utcára épült, kiskontyos, nádtetős ház. Tornáca csak a kamráig nyúlik. A kamra szélesebb, mint a pitvar és a szoba. Kéménye ledőlt, fedett téglakémény volt. Épült 1830 körül. A böszörményi házépítést Varga Geiza máig tartó érvénnyel a következőképpen írta le 1882-ben: „A lakháza к — építési kőanyag a megyében sehol sem találtatván — igen sajátságos és igen különböző módokon épülnek; csupán a tehetősebb osztály áldozhat annyit, hogy lakóházát a majdnem minden községben készíttetni szokott égetett téglából építhesse fel, a módosabb építési anyagul a vályogot használja, mely agyagos föld, víz és pelyva vagy szalma keverékéből készült l'hosszú, 4—6" széles és magas, formába öntött s napon megszárított sárból áll, legtöbb ház azonban még ily nemű előkészítést sem szükségei, ezeket többnyire a tulajdonos maga, szomszédja vagy komja segélyével építi fel oly formán, hogy a vályog ingredencziáit előleges formába öntés és megszárítás nélkül alkalmazza, alapja az ilyen háznak nincs, csupán a falnak megfelelő szélességében ásatik egy — rendesen 3 láb vagy 1 méter széles, 2 lábnyi mély árok — s az ebből kivett föld apródonként ismét vissza rakatik jól letapostatik és nagy dorongokkal — tömő fákkal — leveretik, ekkor az ún. „vert fundamentum" készen lévén erre jő a fentebbi sárvegyülékből egy 1/2 öl magas réteg, mely aztán pár hétig száradni hagyatik, hogy ekkor a második s ismét pár hét múlva a harmadik része reá rakása után a fal — midőn már felül is megszáradt — a tető elfogadására késznek nyilváníttassék. Az ilyen épületet nevezik aztán „fecskefészeknek". Nem lehet ennélfogva csodálkozni azon, hogy némely magas talaj vizű helyeken az ekként épített házak tulajdonosa nedves évek tavaszán arra virrad fel, hogy a nap nem az ablakon, hanem az egész ház fal helyén süt fekhelyére, s üde tavaszi lég csilandozza arczát, mert a lazán épített fal szét mállva s a föld vonzó erejét követve, helyet változtatott, s a tetőt csupán a szögleteken alkalmazott czölöpök tartják helyzetében! Oly helyeken, melyek tölgy erdőkkel bírnak mint Böszörmény. . . még egy másik építésnem is divatozik, annál ugyanis a fal csontváza készül el előbb — fából — 3—4 méter hosszú keresetlen egyenességű tölgyfa karók vagy czölöpök ásatnak a földbe egymástól 1/2—1 méternyire, ezek tetejére alkalmaztatik a tető, a karók fűzfa vesszőkkel befonatnak s erre rakarik két oldalt 380