A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

G. Kapusi Erzsébet: Politikai harcok Debrecenben 1944–1949

termelési bizottságokat alakítottak, hogy gondoskodjanak a termelés megindításáról. 1945 január—februárjában a legkorábban felszabadult és erős forradalmi hagyományokkal rendelkező Tiszántúlon és az ország északi vidékein egyre több községben határozták el a földosztást és végrehajtását is megkezdték. A Nemzeti Parasztpárt a Kommunista Párttal egyetértésben 1945. január 14-én a Néplapban nyilvánosságra hozta a földreform javaslatot. Mind a kormányban, mind a tömegek között a kommunisták voltak, akik a földosztás maradéktalan végrehajtásáért következetesen harcoltak. A helyi kommunista pártszervezetek hajtották előre a földreform megvalósítását. Balmazújvároson például még a rendelet megjelenése előtt földigénylő bizottság alakult és fel is mért 3400 katasztrális holdat. A hajdúböszörményi kommunista pártszervezet elnöke a pártszervezet nevében felhívással fordult a helybeli nemzeti bizottsághoz, amelyben kérte, hogy a magyar sorskérdések megoldásának tervezetében a földreform minél sürgősebb megoldást és végrehajtást tűzzön programjába. Március 15-én megjelent a Naplóban a rendelet a nagybirtokrendszer megszüntetéséről, és a földműves nép földhöz juttatásáról. Utána megindult a honfoglalás. A földosztás munkáját mindenütt rendkívül gyors ütemben bonyolították le. A Néplap március 30-i számában közli, hogy Kába és Tetétlen, Püspökladány községekben a földosztás sikeres befejezés előtt áll. A földreform megindításáért a koalíció pártjain belül a kommunisták mellett csak a Nemzeti Parasztpárt vitt következetes harcot a földreform megvalósításáért. A Néplap január 14-i számában megjelent javaslatra a koalíció többi pártja jó ideig hallgatással válaszolt. Még a földreform rendelet megjelenése előtt február 22-én a Néplapban egy felhívás jelent meg, amely nyilatkozatra szólítja fel a pártokat a földreformmal kapcsolatban. A Néplap felhívására a Tiszántúli Népszava február 25-i számában közölték a Szociáldemokrata Párt 1930-as programját, s annak megvitatását javasolták. Ebben az időben a jobboldali szociáldemokraták már javában dolgoztak a párton belül a kommunistákkal való szövetség lazítása és a koalíció jobboldali elemeivel való összefogás céljából. Maga az a tény, hogy az 1930-as programot javasolták megvitatásra, azt jelentette, hogy a szociáldemokrata pártvezetőség kitér a Kommunista Párt és a parasztság forradalmi, demokratikus földreform javaslatával kapcsolatos egyenes állásfoglalás elöl. A kisgazdapárt vezetője Tildy Zoltán válaszként a Néplap felhívására ugyancsak a Néplap 1945. február 28-i számában cikket írt a földreformról. A cikkében elismerte, hogy a földreformot október 15-ig végre kell hajtani és végre is hajtható. A földreform befejezésének őszi dátumát elfogadni azonban még nem volt elég. Szükség volt azt is leszögezni, hogy haladéktalanul meg is kell kezdeni. Ezt azonban a kisgazdapárt is igyekezett halogatni, egészen addig, amíg csak tehette. Tildy Zoltán bejelentette a fent említett cikkében, hogy a kisgazdapárt részletesen kidolgozott „szakszerű tervét" a földreform törvény nemzetgyűlési tárgyalása idejére készítik el. Közölte még az említett írásban, hogy ő járásonként meghagyna egy 400—500 holdas középbirtokot, magasképzettségű gazdák kezén. A kisgazdák is tehát a rögtöni cselekvés helyett a halogatás politikáját követték s azt beleburkolták a „demokratikus" csomagolásba: szerintük a kérdés nyugodt és szabad vitája az eredményes. „Szabad és szenvedélymentes tárgyalást kíván az a mérhetetlen fontosságú probléma" — írja Tildy. A dolgozó parasztság azonban nem a szenvedélymentes tárgyalást, hanem az azonnali cselekvést, hozzá szenvedélyes cselekvést követelte. A minisztertanács 356