A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

G. Kapusi Erzsébet: Politikai harcok Debrecenben 1944–1949

Amíg a Magyar Kommunista Pártra a Hajdú-Bihar megyei választókörzetben a 65 358 szavazatból 35 572 férfi szavazott, addig például a Demokratikus Néppárt (Brankovics) 14 264 szavazatából 8697 nő szavazó volt. A Magyar Függetlenségi Párt (Pfeiffer párt) 27 342 szavazója között 15 537 női szavazó van. A Radikális Párt szavazóinak is több, mint a fele nőkből tevődik össze. Ez azt is bizonyítja, hogy a jobboldali pártok nagyobb hatást éppen a politikailag elmaradottabb rétegnél tudtak elérni. A nők Magyarországon századokon át el voltak zárva a tanulás lehetőségétől, sokkal tájékozatlanabbak voltak még ezekben az években mint a férfiak és így könnyebben tudták őket tetszetős jelszavakkal a reakciós pártok maguk mellé állítani. Választás után a reakciós erők, hogy elkerüljék a teljes vereséget és a Kommunista Párt újabb előretörését megakadályozzák, s egyben a szocialista átalakulás meggyorsítását feltartóztassák, számos eszeveszett kísérletet tettek. Különösen a Pfeiffer párt emberei fejtettek ki különös aktivitást. Részben a Kisgazdapártban igyekeztek a balszárnyat visszaszorítani, s a Kisgazdapártban még bentlevő embereik által elérni, hogy a két párt fuzionáljon, s ezáltal Pfeifferék, velük együtt az ellenforradalmi erők bekerüljenek a hatalomba. Ez a kísérlet hamarosan összeomlott. Másik —•, az előbbinél még nagyobb veszéllyel járó akciója volt a Pfeiffer Pártnak — a szociáldemokraták jobboldalával való összefogás. A Szociáldemokrata Pártban a Szélig—Peyer—Bán-csoport kezdeményezésére és nyomására a Szociáldemokrata Párt kísérletet tett arra, hogy visszaszorítsa a Kommunista Párt térhódításait. Szociáldemokrata „pártérdekből" akadályozni igyekeztek a Kommunista Párt tőkeellenes követeléseit, így a bankok államosítását, le akarták vétetni a napirendről. Az új kormány novemberben végrehajtotta a bankok államosítását és ez az akció egybeesett a Pfeiffer párt megsemmisítésével, ezzel együtt a Szociáldemokrata Párt jobbszárnyának a szétverésével. A Debrecen 1947. december 10-i számában a Kisgazdapárt Hajdú megyei választmányának üléséről ad tudósítást. A Hajdú megyei választmányban leszögezték, hogy az ország békéje a koalíciós pártok együttműködését kívánja. A bankok államosításával kapcsolatban a választmány kifejtette, hogy ettől a nép érdekeinek szolgálatát várják. Ezt megelőzően zajos viták hangzottak a kommunista és szociáldemokrata pártok képviselői között a Hajdú vármegyei törvényhatósági bizottság közgyűlésén. A vitát az robbantotta ki, hogy Torma Kálmán alispán, aki szociáldemokrata párttagként került az alispáni székbe, időközben átlépett a Kommunista Pártba. A Szociáldemokrata Párt képviselői igen élesen támadták a Kommunista Pártot Torma Kálmán személyén keresztül, a lemondását követelték arra hivatkozással, hogy az alispáni funkció a szociáldemokratáké. November hónap közepén a Kommunista Párt rendezésében Debrecen tanyavilágának megbízottai — mintegy 150-en egésznapos konferenciát tartottak Debrecenben, ezen a konferencián — mint arról a Néplap 1947. november 19-i száma is hírt ad — támogatásukról biztosították a kormányt a Pfeiffer párt feloszlatásával kapcsolatban. A debreceni Nemzeti Bizottság november 19-i ülésén is egyhangúlag követelte a Pfeiffer párt feloszlatását. A Néplap november 21-i száma pedig már arról számol be, hogy Debrecen város közgyűlése üdvözölte a kormányt az alkalomból, hogy államosították a bankokat és a fasiszta Pfeiffer Pártot feloszlatták. A Függetlenségi Front új kormányának megalakulásával a szocialista forradalom erői lényegében véve kiszorították a politikai hatalomból a burzsoáziát, ha nem is teljes mértékben, mert a kormányban még voltak olyan képviselői, mint 23 Déri Múzeum Évkönyve 353