A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

G. Kapusi Erzsébet: Politikai harcok Debrecenben 1944–1949

ban azonban arról ir, hogy nem helyeslik a köztulajdonba vételt, mert ha valamilyen vétkesség miatt államosítanak egy-egy malmot, akkor ez precedensül szolgál és majd más területen az ipar, vagy a kereskedelem területén is megteszik. A cikk a kispolgári, kiskereskedői, kisiparosi kisebb burzsoá réteget igyekezett szembefordítani az államosítási törekvésekkel mondván: hogy legközelebb ti is sorrakerültök, ha a Kommunista Párt uralomra jut. Sőt továbbmenve bizonytalanságot akart kelteni a kisemberek között a jövőt illetően. 1947 januárjában a demokratikus rendőrség összeesküvést leplezett le. Ez az összeesküvés, amely „Magyar Közösség" nevet viselte a Kisgazdapárton kívül és belül működő reakció bizonyos részét foglalta össze, más részének pedig hathatós támogatását élvezte, ezenkívül kapcsolatokat épített ki a Szociáldemokrata Párt jobbszárnyának vezetőivel és más jobboldali elemekkel. A Kisgazdapárt jobboldala mindent megpróbált, hogy elhárítsa magáról a politikai felelősséget és mentegesse az összeesküvőket, de lépésről lépésre hátrálni kényszerült. A Kisgazdapárt lapja a Debrecen az első meghökkenés után 1947. január 8-i számában vezércikkben foglalkozik az összeesküvéssel. A cikkben elítélik ugyan az összeesküvést és megtorlását helyesnek tartják, azonban panaszkodnak, hogy célzatos szavak hangzanak el a kommunisták részéről a Kisgazdapárttal szemben. A Néplapban január 17-én felhívás jelent meg Debrecen dolgozó népéhez „Közös harcot a reakció ellen" címmel. A felhívást a két munkáspárt és a Szabad Szakszervezetek adták ki, s benne negyedórás sztrájkra hívják fel a debreceni dolgozókat tiltakozásul a reakció működése ellen. Március 12-én hírt ad a Néplap a Nemzeti Bizottság március 11-i viharos üléséről. A Nemzeti Bizottság ülésén kijelentették, hogy a Kisgazdapártban nem képviselik 1848 szellemét, ezért a március 15-ét nem ünneplik a Kisgazdapárttal együtt,mint azt a megelőző években tették. A baloldal külön ünnepel. Március 13-án ismét viszszatér a Néplap március 15 ünneplésére. „Ujabb lépés előre című" vezércikkében. Ebben azt fejtegeti, hogy a Kisgazdapárt Hajdúmegyei és debreceni szervezetének irányításában nyomát sem látják az összeesküvés tanulságainak önbíráló levonását. Ugyanakkor a sajtóban a felelősséget a Baloldali Blokkra igyekszik hárítani. Abban az esetben ünnepel együtt a baloldal a Kisgazdapárttal, ha szervezetében levonja az összeesküvés tanulságait. Június elején az MKP debreceni taggyűlésén Szabó István nemzetgyűlési képviselő követelte felszólalásában, hogy demokratákat állítsanak a debreceni és Hajdú megyei kisgazdapárti szervezetek élére. Debrecenben a baloldalnak nincsen semmi kapcsolata a Kisgazdapárt vezetőségével, állapítja meg a Néplap június 4-i a Kommunista Párt taggyűléséről írt tudósításában, a Kisgazdapárt a kizárt fasiszták irányítása alatt van. Az összeesküvés felszámolása során a Kisgazdapárt jobbszárnya összeomlott. Nagy Ferenc miniszterelnök, akinek szintén kapcsolatai voltak az összeesküvőkkel, Svájcba távozott üdülés céljából, majd onnan nem tért vissza. Ez nagy politikai csapás volt a reakcióra. Az ellenforradalmi erők idehaza is menekültek a Kisgazdapártból, amely addig fedezéket adott számukra. A Kisgazdapárt vezetését a baloldali szárny vette át. A forradalmi átalakulás szocialista tartalmú fejlődése előtt tisztább lett az út. Ilyen helyzetben terjesztette az ország nyilvánossága elé a Kommunista Párt a hároméves tervet. Mire a hároméves terv az országgyűlés elé került, a reakció a munkásosztály sorozatos csapásai alatt részekre tagozódott. A burzsoáziának az a kísérlete, hogy a parasztságot szembeállítsák a munkássággal, nem 351