A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Lengyel Imre: Az Alföldi Hírlap 1849-ben

Az 1848—49-es Alföldi Hírlap értékelése Az Alföldi Hírlap értékelésénél elsősorban arra kell figyelemmel lennünk, hogy a lap tápláló talaja Debrecen, illetve a Tiszántúl volt. Itt született meg, ennek a vidéknak az érdekeit szolgálta, de az események alakulása folytán országos feladatok ellátása is kötelességévé vált. Az Alföldi Hírlap életének első korszakában, 1848-ban az országos és helyi események ismertetésével a vidék érdekeinek képviseletével olyan regionális közvéleményt teremtett, amely képessé tette ezt a várost, ezt az országrészt a haladás eszméinek, a forradalom eszményeinek megértésére. Ilyen módon előkészítette a feltételeket ahhoz, hogy amikor a szabadságharc eseményeinek újabb fordulata következett be, Debrecen és a keleti országrész helyt tudott állni az országos feladatok ellátásában is. Eleven hírszolgálatával, amelyben nagy szerepe volt a levelezők széleskörű hálózatának, az országgyűlés eseményeinek megfelelően kommentált ismertetésével egy szintre emelkedett a volt fővárosi lapokkal. Előfizetőinek számbeli gyarapodása, különösen a tavaszi csúcseredmény elismerésre méltó teljesítmény. Ugyanekkor hatása volt Debrecen város fejlődésére, s így Debrecen provinciális elmaradottságából kiemelkedve külföldön is ismert várossá alakulhatott. A város hírneve nem homályosodott el a szabadságharc bukásával, hiszen az osztrák és nemzetközi reakciónak a város nevének említése később is rossz közérzetet okozott, s Debrecen még évtizedeken át a rebellis magyar város szerepét játszotta. Debrecen nevének a függetlenségi harc, a haladás gondolatával való történelmi összekapcsolása a város XIX. századi történetének hatalmas eredménye, amelyben nem kis szerepe volt az Alföldi Hírlapnak. 341