A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

M. Nepper Ibolya: Szkíta kori leletek a Déri Múzeumból (Adatközlés)

5. Hasonló formájú csüngő. Nagy középáttörése miatt teste inkább karikának, mint korongnak tartható. Függesztő tagja lekerekített sarkú. A felső függesztő lyukak nagyobbak, mint az alsók. Mindkét oldalán barna színű, szerves ( ?) eredetű szennyeződés van. Atm.: 3,42x2,36 cm. S.: 2,16 g (I. tábla 5., II. tábla 5.). 6. A korongos csüngő függesztő tagja csúcsba fut össze. Ezt a részt két lyuk töri át. Alsó részén — a korongtesten — két kinyomott kúp van. Atm.: 3,05 X X2,54 cm. S.: 2,45 g (III. tábla 1., IV. tábla 1.). 7. Lapos aranylemez korong, amelynek felső részén két, egymás közelébe fúrt lyuk van. Mindkét oldalán barna, szerves eredetű ( ?) lenyomatokkal. Atm.: 3,82X3,68 cm. S.: 7,63 g (II. tábla 2., IV. tábla 2.). 8. Hasonló alakú, de az előzőnél kisebb tárgy. Hátlapján ugyancsak megvannak a barna lenyomatok. Atm.: 3,28 X 3,15 cm. S.: 5,18 g (III. 3., IV. 3.). 9. Az előzővel megegyező lemez korong, de alakja kevésbé mondható szabályosnak. Átm.: 3,15x3,28 cm. S.: 5,13 g (III. tábla 4., IV. tábla 4.). 10. Hasonló, átfúrt aranykorong. Atm.: 3,84x3,67 cm. S.: 7,8 g (Ill.tábla 5., IV. tábla 5.). 11. A fentivel megegyező alakú és formájú aranylemez korong. Atm.: 3,97 X 3,7 cm. S.: 6,65 g (III. tábla 6., IV. tábla 6.). 12. A megelőzővel egyező kivitelű és méretű ez a lelet, amelynek mindkét oldalán barna, szerves ( ?) eredetű lenyomatok vannak Atm.: 3,85 X 3,69 cm. S.: 8,21 g (III. tábla 7., IV. tábla 7.). Említettük, hogy a leletegyüttes eredeti helyzetére vonatkozóan nem rendelkezünk közelebbi adatokkal. Az egyes tárgyakon lévő barnaszínű, feltehetően szerves eredetű nyomok talán a kincset tartalmazó, de az évezredek során elpusztult bőr-, vagy textil takaró, esetleg faedény maradványai lehetnek. Biztonsággal ezt sem állíthatjuk mindaddig, amíg a maradványok vegyi analízisét nem végzik el. így tehát a leletegyüttest magányos, földberejtett kincsnek foghatjuk fel. A hencidai kincsben, amint az már a leírás alapján is látható, két alaptípus választható ki, éspedig: a) a függesztő résszel ellátott korongos csüngők (I. és II. tábla 1—5 és III. és IV. tábla 1.) és b) az egyszerű, átfúrt aranylemez korongok (III. és IV. tábla 2—7.). Mindkét típust 6—6 tárgy képviseli a kincsben. Valamennyi tárgy sápadt, sárga fényű aranyból készült. Az első csoport leletei a fő szerkezeti elemekben való megegyezésük dacára mind a méret, mind pedig a kivitel szempontjából eltérnek egymástól. A különbséget növeli a függesztő lyukak száma és elhelyezkedése valamint a korongtest közepén lévő áttörések váltakozó nagysága, ezeknek a tárgy hossztengelyéhez viszonyított helyzete, a hátulról kinyomott kúpocskák jelenléte, vagy hiánya az egyes darabokon stb. Ezek az eltérések, ha szerkezeti, technikai szempontból jelentősek is, az egyes tárgyak alakját, de méginkább funkcióját nem változtatják meg lényegesen. Már a formai adatok alapján is világos lehet számunkra, hogy a készítőnek nem a tárgy alakjának egyes részletei, hanem annak a formában kifejezett tartalma játszotta a döntő szerepet. A függesztő tag formáját és a rajta lévő átfúrások számát, valamint helyzetüket tekintve legközelebb állnak egymáshoz a 3. és 4. sz. alatt bemutatott csüngők (I. és II. tábla 3., 4. ). A függesztő lyukak számában és a kúpalakú kidudorodások helyzetében pedig az 1. és 2. sz. leletek egyeznek meg, noha méreteikben jelentős eltérés van (I. és II. tábla 1,. 2.). Hasonlít ezekhez az 5. lelet is a* 35