A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Lengyel Imre: Az Alföldi Hírlap 1849-ben

levegőben van a Marczius Tizenötödikével együtt elmarasztalja a Debreczeni Lapokat azért is, hogy „nem akarják ismerni a parlamentáris kormányzásba nálunknál inkább beleokult álladalmak életét; és jelenleg épen a táblabírói politikáért hetvenkednek." (32. sz. 1849. ápr. 8.) Nagyon pozitív álláspontot foglal el az Alföldi Hírlap a nemzetiségek tájékoztatása kérdésében. A szarvasi levelező beszámol arról, hogy „a tót Nép Barát" ott is megtette a maga „üdvös hatását". Egyre égetőbbé válik ez az igény 1849. márciusában, amikor a felvidéki megyék egy része felszabadul. Az Alföldi Hírlap felveti az oláh és szász ajkú lakosok számára szerkesztendő újság kérdését: „. . . adjon a kormány kezökbe minél elébb saját nyelvükön olly lapot, melly őket igaz ügyünkkel minél inkább megismertesse; és felfogassa velők az osztrák ármány megrontásokat, leigázásukat czélzó igyekezetét". (28. sz. 1849. márc. 29.) Egyébként egy német nyelvű újság kiadásának szükségességét Szegfi Mór már a 3. számban felemlíti: „A kormánynak elhalaszthatatlan kötelessége tehát mostanában Debreczenben egy német lap megindítására segédkezet nyújtani." (3. sz. 1849. jan. 10.) Az Alföldi Hírlap önzetlenségének példájaként hozhatjuk fel, hogy amikor a Brassói Lap 1849. május elején megindul, annak előfizetésére külön szerkesztői megjegyzésben hívja fel a figyelmet. Ezt egyébként a Nép Barátja, Közlöny és a Marczius Tizenötödike megjelenése kapcsán sem mulasztotta el. Az újságokra való előfizetés, a hírlap-propaganda a legszorosabban összefüggött a postaviszonyokkal, amelyek a változó harchelyzetnek megfelelően időnkint meglepetésszerűen alakultak. De ettől eltekintve is sok az elégedetlenség a postai hálózat működésével kapcsolatban. A nagybányaiak pl. 1849. jan. havában panaszkodnak, hogy hetenkint csak kétszer kapnak postát Debrecenből, Kolozsvárral naponta van postai kapcsolatuk. Ismerjük Windischgrätz szigorú rendelkezését a Debrecenből érkező posta szállítmányok továbbításáról. A debreceni kormány sem késlekedik hasonló tárgyú rendelet kiadásával. 1849. jan. 17-én megtiltja a Pesten megjelenő hírlapok továbbítását, megállapítja a postajáratok irányát, s elrendeli az ellenséges nyomdatermékek beszolgáltatási kötelezettségét. Ugyanekkor Debrecenben főpostaigazgatóság létesül. Még ebben a hónapban Nagyváraddal naponkinti postajárat jön létre, ugyanígy Araddal március elején. Természetesen még így is vannak fennakadások a hírlapok postai szállításában, amelyek ellen az Alföldi Hírlap erélyesen felszólal. Egyes megyékből (Gömör, Tolna) földrajzi helyzetük vagy a hadműveletek okozta nehézségek miatt érkeznek felszólamlások. Országos kérdések az Alföldi Hírlap hasábjain 1849 első felében Az Alföldi Hírlap célkitűzéséhez híven tájékoztatni akarta olvasóit az országos kérdésekről, ezekben állást foglalt, meggyőződése mellett agitált ebben az időszakban talán még fokozottabb mértékben, hiszen most már Debrecen a szabadságharc fővárosává vált. A Pest elfoglalása után előállott új politikai és harci helyzetben Kossuth éppen az Alföldi Hírlapot használta fel az egész ország közvéleményének a tájékoztatására. Az Alföldi Hírlap mellékleteként jelent meg Kossuth szózata, amelynek felolvasása minden közigazgatási hatóságnak kötelessége volt. El lehet képzelni, mekkora lelkesedés kísérhette Debrecenben ezt a szózatot, hiszen annak befejezése: „íme én a nemzet nevében Debreczen városát a 324