A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Sápi Lajos: Debrecen első csatornázása

alakítva, ejtőaknás rendszerrel. Az illemhelyek csatornázását az engedélyező határozat már előírta, így erről is gondoskodni kellett. Az 1824. május 22-én tartott tanácsülésben már ,,Erdő Mester Szabó János és Geometra Kováts György Uraknak, kötelességébe tétetődvén, hogy az építendő Város Házának tökéletes négy szegbe való épitethetésére nézve, a' hely szinét mérjék fel, és a' 4 szegletét azon Város Házának egyenes szegeletekre vévén, tzövekekkel jegyezzék ki, a' Felsőbb Helyekre beadott plánumnak kiterjedése szerént, t. i. a hosszát 40 ölre, a' szélességét pedig 30 ölre, és 2 Sukra a mely Rendelésnek végrehajtását jelentik. Ezen Tudósításnak felolvasása alkalmatosságával Mélt: Kir: Commissarius Ur О Nagysága azt adta elő, hogy mivel, a Felsőbb Rendelések szerént, a' Canalis készitetése több izbe sürgetődött, azomba az Ujj Város Házának plánumába, a' van elő adva, hogy a' s.v. secessus és egyébb otsmányságok, Föld alatt való Canálisokon takarodjon ki, most pedig, a' midőn a' Canalis Német Uttzán felfelé a' Város Háza felé hozódik, leg jobb mód leszsz abba, hogy az Ujj Város Házának is a' Canalissa azzal eggyütt épitődjön, azt proponálta, hogy az a' Német Uttzán feljövő Canálissal eggyütt készitődjön, meg hagyódott annakokáért, Erdő Mester Szabó János és Geometra Kováts György Uraknak, hogy a' Város Háza körül, a' Canalisnak fojó ölekbe való mennyiségét mérjék fel addig a' meddig a' Német Uttzai Canalis fog tartani, és az ott készítendő Canalis, minthogy az épület méjjségét előre meghatározni nem lehet, Cubik ölekbe való építése, licitátiónn adódjon ki, és hogy a' Licitátiora, annál többen concurálhassanak, előre Dobszó által tétetődjön közönségessé."

12 Az elhangzott észrevételnek megfelelően a rendelkezést a magistrátus tudomásul vette és a csatornaépítés munkábaadásának biztosítására „Senator Komlósy Dániel Űr, kirendeltetvén, a' Licitatio Actusara, a' jövő Hétfőn, Kedden és Szeredán, három egymás utánn következő napokonn hirdettesse meg dobszó által, hogy a' fojó Hónap 28k napján az az Pénteken a' jövő Héten, a' Város Háza körül készítendő Föld alatt való Csatornának Kőmívesi munkája a' kevesebbért vállalónak Kótyavetyén ki fog adódni." Ez időben ugyanis a munkák vállalatba adásának biztosítására, a hosszú időn keresztül szokásban volt, azon módot alkalmazták, hogy a hivatalos személyek által előre kiszámított bekerülési ár meghatározásával és nyilvánosságra hozásával, kikiáltásával az összehívott vállalkozók nyilvánosan ajánlatot tettek, licitáltak szóban, hogy a kikiáltott összegért, vagy annál mennyivel többért vagy kevesebbért vállalják el a munka elvégzését. így természetesen kialakult egy igen leszorított ár, mivel a jelenlévők igyekeztek egymást felülmúlva minél kedvezőbb ajánlatot adni. Megesett, hogy a kikiáltási ár oly alacsony volt, hogy azért az összegért ajánlattevő nem akadt, ilyenkor meghatározott összeggel, vagy százalékos emeléssel tettek ajánlatot, licitáltak. Minthogy rendszeresen nagyobb munkáknál az anyagot az építtető közület adta, így a versenytárgyalás csak a munkabérre ment, ami sokszor alig haladta meg a dolgozók napszámbérét. A szóban elhangzott licitációt éppen a leírt körülmények miatt haladéktalanul írásba foglalták ami az ajánlattevőre kötelezővé vált, nehogy meggondolja magát és ajánlatától visszalépjen. E vállalatba adási rendszer az 1930-as évekig fennállott, a Közszállítási Szabályzat életbeléptéig, illetve az általános használatáig. Alig vette kezdetét a Miklós utcai csatorna építése, a felmerült akadályok elhárítása végett ismét a város vezetőségének kellett intézkedni. Ugyanis a csatorna létesítésével egy időben nem történt meg az egyes házakból becsatlakozó bekötő csatornák készítéséről való gondoskodás. Eze к elkészítése nékü pedig a nagyösszegű beruházás eredményre nem vezetett volna, így ,,Erdő Mester és a' Miklós Uttzán végig készített Canalis építésére felvigyázó Ingeneur Szabó János Ur, sub dato 20ik pensis költ, és a' Magistratushoz beadott] Jelentésébe azt adja elő, hogy mivel egész Miklós Uttzát annak rendi szerént az az juxta leges Artis planirozni kel , 284