A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Sápi Lajos: Debrecen első csatornázása

Az előterjesztésnek megfelelően Beck Pál az árok téglával való kifalazását engedélyezte, azzal a szigorú meghagyással, hogy ,,a' Magistratus fent írt projectumát helybe hagyván a' munkához minél elébb, fogasson hozzá, és hogy a' Város Geomctrájának adja tudtára, hogy az árkot illendő mélységre és szélességre ásassa, hogy t.i.jakkor mikor az egész Városon olyan Canálisok fognak készítődni, lejjebb ne kellessen ásni, vagy egészszen ujjra készíteni." A Mester utcai csatorna ügyének rendezésével egyidőben végre elkészült és a királyi biztoshoz felterjesztést nyert a régen sürgetett város utcáinak a szintezése. Szabó János erdőmester végezte el és a város vezetőségéhez 1822. január 24-én kelt levelével terjesztette be az eredményt. Jelentésében előadta, hogy mivel a munka végzése során az Adria szintvonalának rögzítése még Debrecenben nem történt meg az ideig, így egy tetszőlegesen felvett alapsíkra vonatkoztatva végezte el a felvételt és a megvizsgált utcák hossz-szelvényeit is annak megfelelően alakította ki.

G A város gerincét képező valamennyi főbb utcáról elkészítette és 9 rajzon feldolgozta az akkori állapotot feltüntető hossz-szelvényt. A tetszőlegesen felvett alapsík miatt minden rajzon rögzítette a csatlakozó és betorkolló utcák magasságát, hogy a lejtés könnyen ellenőrizhető legyen. Hivatásának megfelelően a felvételi rajzok aláírásánál arasznyi nagyságú tölgyfát ábrázolt, aprólékos gondossággal megrajzolva és mint ,,a Szép Tudom, és a Philosophia Doktora Hiteles Inzsener" írta alá azt 1821. december 31-én.

7 Az 1822-es év már úgy látszott, hogy valóban fordulópontot jelentett a csatorna építésében. A hosszú halogatás után elkészült szintezés birtokában Beck Pál elrendelte a vízlevezető árkoknak a karbahelyezését és jól kiégetett vasas téglával való kifalazását. A város vezetősége az utasításnak megfelelően a téglagyártást irányító megbízottjának az 1822. június 8-án tartott ülésében hozott határozatával elrendelte, hogy „mind azokból, melyek ez után égetődnek a' vas Téglákat tartsa meg és más végre ne fordíttsa." A határozat többi részéből kitűnik, hogy a királyi biztos még az nap délután összehívta az érdekelteket és a bizottsággal együtt a helyszínen vizsgálta meg a meglévő vizesárkok állapotát és utasítást adott a végleges csatornázás megkezdésének módjára is. A meghívott város vezetőin kívül a város mérnöke és erdőmestere vett részt a helyszíni bejáráson mint a kivitelezés irányítói. A legközelebbi 1822. június 17-én tartott ülésben a magistratus már az alábbi tényekről számolt be a beérkezett jelentés alapján: ,,Tégla Inspector E. Szüts István Uram bé adván arról tett Jelentését, hogy most effective 18,000 vas téglája van a Városnak, meghagyódott Inspector Urnák, hogy több több vas téglának készen való tartására szorgos gondja legyen, hogy mihelyt a' Libellationak, 's a' szerént vitetendő Canalisoknak a fojó hó 8-kon 0 Nagysága és az akkor ki rendelt Deputatio által szemmel lett meg visgálásáról szólló Relatio el készül, az abban ki tett Modificatiok szerent mindeneknek előtte a' Mester Uttzai, azután pedig a' Miklós Uttzai Canalisoknak ki rakatásához Senator Laky László, Fáy János Urak fel vigyázása és Geometra 's Erdő Mester Uramék manuductioja alatt minél elébb el kezdődhessen"

8 Ebben az időben a Miklós utca végétől a Piac és Cegléd utca sarkán lévő városháza épületéig tervezett első csatorna helyszínrajzát és hoszz-szelvényét feltüntető rajzot minden valószínűség szerint Szabó János készítette el —, tekintve, hogy aláírás nélkül találtam meg a térképet és csak a felírásra használt betűk formájából lehetett készítőjére következtetni. A tervezet szerint a Miklós utca végétől induló zárt csatorna kiömlő nyílásánál a nyílt csatorna kezdő pontja az Adria tengerszint felett 107,90 méteren fek278