A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Sterbetz István: Vadlúd- és réceritkaságok a Hortobágyon

fordulást. A bütykös ásólúd itt közép-ázsiai költőterületéhez hasonló viszonyokkal találkozik s legnagyobb szikespusztánk szívóhatása e faj esetében kétséget kizáróan megmutatkozik. Üstökösréce (Netta rufina Pali.) Az 1931. március 29-én Hajdúszoboszlón lőtt hím példány igazolja egyetlen hortobágyi előfordulását (Striss 1931). Füstösréce (Melanitta fusca L.) Három adatát ismerjük. Tiszafüredi előfordulását Schenk 1917 évi faunakatalógusából vette át Udvardi (1941). 1930 Debrecen mellett a Szikgáti-tavon október 5-én Bársony György gyűjtötte (Udvardi 1941). 1955 November 20-án Balmazújváros határában lőtték egy tojót (Zilahy S. G. 1957). Kékcsorü réce (Oxyura leucocephala Scop.) Hortobágyi előfordulását alig néhány adat igazolja. 1930—1940 között A harmincas évek végén Tikos Béla lőtt egyet Ohat környékén (Udvardi 1941). 1941 Október 17-én a Yincefenéken lőtte Popovics Gyula (Udvardi 1941). 1947 Hajdúböszörmény közelében a Tisza csatornában dr. Radó András gyűjtötte (Kövér 1954). 1951 Mint czideig publikálatlan adatot említem, hogy augusztus 18-án a Kungyörgy taván három példányt figyeltem meg. Az európai ritkaság számba menő kékcsőrű réce szórványos magyarországi költési adatai a Duna—Tisza közi szoloncsákos szikestavakhoz és a Dunántúl mély állóvizeihez fűződnek (Schmidt 1967). Feltűnő, hogy a Tiszántúli szolonyeces talajú szikestavak és halastavak életterében — s így elsősorban a Hortobágyon — sohasem költött, sőt kóborláskor is alig került még szem elé. Okát nem tudjuk megmagyarázni, mivel e rejtett életű, ritka faj táplálkozásökológiája s ethológiája világviszonylatban tisztázatlan. Természetvédelmi értéke miatt erre bizonyára a jövő sem fog kontinensünkön kellő lehetőséget biztosítani. A Hortobágyon megforduló óriási vadlúd és récetömegek között bizonyára évről évre előforduló néhány ritkaság. Bár megjelenésüket legtöbbször csak a véletlen magyarázza, azonban, mint azt a vörösnyakú és bütykös ásólúd esetében is láttuk, egyes kontinensünk belsejébe látogató tengeri fajoknál feltétlen kimutathatjuk a puszta hatalmas téradottságokban kínálkozó, sajátos ökológiai viszo28