A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Salánki József: Mit tud Blaeu hazánkról?

val megváltozott a vallás is. Itt háromféle vallás van: református, unitárius és katolikus. Az egyik külvárosban az unitáriusoknak olyan kollégiumuk van, amelyhez hasonló nincs egész Erdélyben. Nemrég, 1655-ben, csaknem az egész város leégett, úgy hogy alig egyhatod részében maradtak ép épületek. Ma már újra épült. Szászváros, latinul Saxopolis, németül Bross. Itt a szászok magyarokkal vegyesen laknak, évenként felváltva magyar és szász bírót választanak. Ez a hét város a szászok városai; szászok alapították, lakják. A magyarok sokszor megpróbálnak betelepedni ezekbe, de a szászok kiváltságaikra hivatkoznak s nem engednek. A hét városról nevezik Erdélyt Septemcastrensis regio-nak. (Hét várnépi vidék, kerület.) Legfőbb városuk Szeben, ide gyűlnek össze a többi városok bírói évenként Katalin-nap körül, a bonyolultabb ügyek eldöntése végett. Itt ugyanis az a szokás, hogy ha valaki a város bírójának a döntésébe nem nyugszik bele, fellebbezhet a szász Universitáshoz, a szászok legfőbb hatóságához, onnan pedig végső fokon még a fejedelemhez is. Ez a hét város három kerületre van osztva: szebeni, brassói, besztercei. A szebeni kerületnek van alárendelve hét szék (megye) bírája, németül StadtsRichter, akik az alájuk rendelt falvakban bíráskodnak, vezetik a közigazgatást. Hasonlóképp a másik két kerületben. — Felsorolásuk. — Ezeken kívül van még Medgyesen két hasonló bíróság. Ezek fölött áll a legfőbb bíró, akit a szász Egyetem választ életfogytiglan és a fejedelem erősít meg. Ez a szász királybíró. Az egyházi szervezet a következő. Van nyolc káptalan, mindegyik élén egy-egy dékán áll. Megbízatásuk egy évre szól. Fölöttük áll a decanus generalis. Van püspökük is, akit superintendensnek neveznek. Megjegyezzük még, hogy az összes erdélyi szászok evangélikusok, míg a magyarok vagy reformátusok, vagy unitáriusok vagy katolikusok. A székelyek többnyire unitáriusok, vagy reformátusok. A szászok Erdélybe költözéséről különböző véleményekkel találkozunk. Bonfini szerint, Decad. I. lib. 19. Nagy Károly a lázongó szászok megfékezése végett sokukat családjukkal Szászországból Flandriába, Brabantba, Pannóniába és Dáciába telepítette át, s ez utóbbiak leszármazottai a most Erdélyben élő szászok. Más vélemény szerint a mai erdélyi szászok az a nép, amelyet a magyarok Arnulf császár uralkodása után Szászországból, mint foglyokat hurcoltak el. Melanchton Fülöp szerint az erdélyi szászok a régi dákok, vagy gótok és gepidák maradványai. Frőlich Dávid úgy véli, hogy a szászokat a magyar Géza király, I. László testvére

11 telepítette be, amint ez a szász városok régi, máig meglevő okmányai révén bizonyítható, vagy pedig azoknak a régi germánoknak, gótoknak és gátaknak a leszármazottai, akik egykor Pannóniában laktak. — Az ismertetés megemlíti még a hamelni patkányirtóról szóló mesét is, aki — elmaradt fizettsége miatt — a hamelni gyermekeket a föld alatt Erdélybe vezette át. Bármint legyen is a dolog, bármit beszéljenek is az írók, annyi bizonyos, hogy az erdélyi szászok német származásúak, amit nyelvük, szokásaik világosan bizonyítanak. — Ezután tér rá az ismertetés az erdélyi magyarokra és székelyekre, mindössze egy hasábnyi terjedelemben, amelyből a székelyekre mindössze 15 sor jut. Ami a másik népet, a magyarokat illeti, az ő városaik és falvaik a szászok városai és falvai között szétszórtan terülnek el. 262