A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Salánki József: Mit tud Blaeu hazánkról?

Rudolf, Miksa fia, Magyarország és Csehország királyi hatalmát elnyerve, atyja, Miksa halála után a német—római császárságot is elnyerte. 1604-ben békét kötött a törökkel. Rudolf császársága idején testvérét, Mátyást Pozsonyban 1608. november 10-én magyar királlyá választották, ezután a cseh királyságot is elnyerte. Rudolf halála után a német választófejedelmek szavazataikkal császárrá választották. A testvére és elődje által a törökökkel kötött békét húsz évre meghosszabbította. Lipót, Ignác, testvéréhez, IV. Ferdinándhoz életkorát tekintve igen közel álló, erős testű, nagy tehetségű ifjú először a magyaroknak és cseheknek lett a királya, azután pedig 1658. augusztus havában a római szent birodalom császára. — Ezzel fejeződik be Magyarország ismertetése. Adatai között vannak érdekes megfigyelések, de természetesen tévedések is. Erdély — Erdély térképlapja az Atlas Maior II. kötetének 6. könyvében van, a IC-ívjelű levelén. Ez is színezett térképlap és szintén Mercator—Hondius atlaszából van átvéve. Az Atlas Novus Erdély térképe megegyezik az Ortelius-féle térképpel. (Antwerpen, 1570), ez pedig a Zsámboki (Sambacus) térképének (1566, Bécs) a másolata. Erdély térképe kiterítve 38 cm magas, 50 cm széles, az alsó és felső lapszélekkel együtt 56 cm magas, a jobb- és baloldali lapszélekkel együtt 65 cm széles. Csak a földrajzi szélességi fokok vannak megadva. A térkép jobb alsó sarkában van Erdély címere. Ez a címer azonban nemErdélynek a három — magyar, székely és szász — nemzet címeréből egyesített címere, hanem a Báthori fejedelmi család nemzetségi címere: a címerpajzsban három, egymás fölött felfelé forduló, az állkapocsból kiálló fehér sárkány — mások szerint farkasfog van.

8 A címerpajzs fölött nagyfejedelmi korona látható. Ez a címer tehát nemzetségi címer, pedig már Báthori Zsigmond (1576—99) fejedelem egyesítette pecsétjén a három szövetséges nemzet címerképét, ő alatta alakul ki Erdélynek nagyjából változatlan, a három nemzet címeréből alakított címere. A Blaeu-nyomda tehát még több mint egy fél évszázaddal későbben sem ismerte Erdély címerét. A címer alatt olvasható: Amstelodami, Apud Guilelmum et Johannem Blaeu. A térképlap elbírálását a csatolt fotókópia alapján az olvasóra bízom. Az ismertetés szövege latin, kilenc hasáb. Erdély az ókori Dácia Mediterranea helyén terül el. Neve latinul Transylvania (Erdőn túli) a környező hegyekről, németül Siebenbürgen, az ott lakó szászok hét megerősített városáról, mások szerint Siebenbergen a neve a környező hegységekről, amelyeken, mint valami kapukon, hét helyen lehet bejutni Erdélybe. Éghajlat. A tél nagyon hideg, a nyár forró, különösen a kiterjedtebb síkságokon, pl. Gyulafehérvár környékén. Nyáron sok a zivatar, a villámcsapások sok kárt okoznak vetésekben, lakóházakat gyújtanak fel. Földje nagyon termékeny, bőven terem gabona, gyümölcs, bor. Sok a jószág, különösen a gyors, nemes paripa. Az erdős hegyekben sok a vadállat, amelyekre bárki vadászhat. Sok a medve is, ezek gyakran nagy károkat tesznek a szőlőkben. Sok sót bányásznak Tordán, Sóváron, különösen pedig Máramarosban. Arany-, ezüstbányák, Abrudbányán, Radnán, Zalatnán. 260