A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Salánki József: Mit tud Blaeu hazánkról?

Magyarország Térképlapja kiterítve 42 cm magas, 51 cm széles, az alsó és felső lapszélekkel együtt 56 cm magas, a bal- és jobboldali lapszélekkel együtt 64 cm széles. A térkép színezett, de csak a barna a hegyeknek, zöld az erdőknek, piros a várnak, templomnak, teljesen azonos az Atlas Novus megfelelő lapjával, sőt még színezésében is megegyezik a Mercetor Hondius 10. kiadású Atlaszának térképlapjával, amely Lazius térképére (1552) megy vissza. Hogy az Atlas maior térképlapja megegyezik a Mercator—Hondius atlasz megfelelő lapjával, annak az a magyarázata, hogy Johann Blaeu feleségül vette Jodocus Hondius lányát, így a Hondius atlaszok szabadalmazott lapjait a keletkezett rokoni kapcsolat folytán fel lehetett használni az Atlas maiorhoz, amely teljesen a Mercator — Hondius atlaszon alapul. Baudet műve 82. lap, 1. jegyzet ez olvasható: „L'éditenr Jan Jansz., Jansson ou Janssonius d'Amsterdam, gendre du graveur et cartographe Judocus Hondius, .. .publia plus tárd (depuis 1630) avec le secours de son beau frere Henricus Hondius et de son bean pere des Atlas fondés sur ceux de Marcator." (-Az amszterdami Jan Jansson kiadó, Judocus Hondius vésnök és kartográfus (térképész) veje. . . később (1630-tól) sógorának, Henricus Hondiusnak és apósának a segítségével adott ki atlaszokat, a Mercatéra alapozva.") Hogy Mercator ismerte a Lazius 1552-i térképét, kitűnik a Mercator atlasz 10. kiadása 296. lapján olvasható megjegyzésből, ahol a magyar királyság főméltóságai vannak felsorolva: „Haec ex tabula Hungáriáé Wolfgangi Lazü desumpta." (Ez Wolfgang Lazius Magyarország térképe táblázatáról van átvéve.) A térképnek sok durva hibája van:(a Duna; a Tihanyi-félsziget a Balaton déli oldalán, a Balaton vizét egy meg nem nevezett folyó a Drávába vezeti le, a Tiszántúl pl. az Ecsedi-láp, Torontál megye elhelyezése, stb.) amint ezek a csatolt fotókópiák alapján könnyen megállapíthatók.

2 Feltünteti a térképlap bal alsó sarkában Magyarország címerét is, de hibásan. A kettéosztott címerpajzsban 7 sáv van 8 helyett, fenn fehér sávval kezdődik, a kettős kereszt alul korona nélkül emelkedik ki a középső zöld halomból. A címerpajzs fölött nyitott leveles korona (úgynevezett márki-korona) látható. A térképen csak a földrajzi szélességi fokok vannak megadva, a térképen alul, középen: Amsztelodami, apud Guilielmum et Johannem Blaeu. Hazánk ismertetését Blaeu Magyarország (Hungária) nevének magyarázásával kezdi s azt mondja, hogy a Hungária nevet a hunoktól, vagy a hungari-tól kapta a régi Pannónia inferior, ahova a magyarok szkíta földről, Hungáriából, a Tanais (amely Európát Ázsiától elválasztja),

3 forrásvidékéről jöttek ki 900 körül. Nem minden népnél szerepel így a név. Latinul Hungária, németül das Königreich Ungarn, lakosai nyelvén Magiar Ország, a szlávok Wegierskának, a törökök Magiar Filaetnek nevezik. — Felsorolja az ország határait. Ausztria felől Dévénynél kezdődik. — Régen 73 megyéből állott Magyarország, ma 60-ból. Ezek közül 27 török fennhatóság alatt van, 25 a német-római császáré, a többi nyolc Erdélyhez tartozik. Magyarország ma felosztódik Felső-Magyarországra, amely a Dunán túl (=a Dunától északra) Lengyelországgal és Erdéllyel határos, és Alsó-Magyarországra, amely a Dunán innen van (= a Dunától délre) és megkülönböztetésül a török félhold alattitól kereszténynek nevezzük. Magyarország/óvárosa Pozsony, Bécstől 10 mfd-nyire, dombokon а Duna balpartján, falakkal körülvéve. Mióta a törökök Székesfehérvárt elfoglalták,

4 itt 251