A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Módy György–Gedai István: XVI. századi éremlelet Nyírmártonfalváról

sején a peremtől 3,8 cm-re 0,4 cm kiemelésű borda fut, melynek tagozása a fedő külsején is látszik. A fedő teljesen illeszkedik a fazék peremére. Feltehetjük, hogy a fazekas a fedőt és az edényt egy „készletbe" csinálta. Mindkét darab jellegzetes a XV—

XVII. századi magyarországi kerámiában.

2 A 4824 darabból 4024 a magyar és erdélyi, 800 az idegen veret. A lelet legkorábbi magyar darabjai I. Mátyás 4 db dénárja, a legfiatalabb veretek Miksa 28 db 1577. évi dénárja. A legkorábbi idegen veret II. Ulászló 2 db évnélküli cseh weisspfennigje, a legkésőbbi Miksa 1575. évi 1 db cseh tallérja. A 4024 magyar és erdélyi pénz között (4020+4) egy aranyforint, 4 tallér, egy y

4 tallér, 4010 dénár és 8 obulus van (a dénárok között 25 a hamis veret). A 800 külföldi pénz között 1 ausztriai, 2 tiroli, 2 csehországi tallér, 1 steier garas, 3 cseh weisspfennig, egy schweidnitzi X

A garas, és 110 lengyel—litván garas, 13 félgaras, 113 lengyel koronához tartozó városi garas, 157 porosz területi garas van, és 310 porosz hercegi garas, 1 tescheni weissgroschen, 2 goslari mariengroschen, 49 liegnitzbriegi, 17 brandenburg-küstrini, 3 münster-berg-oelsi, és 1—1 jeveri, regensteini, hannoveri garas, valamint 1—-1 szászországi, cambray-i, kölni, thoreni, recheimi és 3 db nimwegeni tallér.

3 Vizsgáljuk meg a lelet időbeni megoszlását és lássuk az ebből levonható következtetéseket. A magyar és erdélyi anyagról első megállapításunk az, hogy az 1526 előttről származó 43 db dénár — a lelet alig több mint 1%-a —- pénz1. kép 1 : 2 A pénzesedény 233