A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Sterbetz István: Vadlúd- és réceritkaságok a Hortobágyon

1916 Március 11-én lőtte Dolnik József az első magyarországi példányt. Április 3-án ugyancsak ő látott 6—7 darabot. A márciusi példány a Madártani Intézet egykori gyűjteményét díszítette. 1919 Március 14-én harmincas csapatból lőttek egy példányt. 1921 Március 4—6-a között 8—10 főnyi csapatot figyeltek meg. 5-én ezekből egyet sikerült begyűjteni. Március 11-én egy hat főnyi csapat vonult át a Hortobágyon, ezekből szintén lőttek egy példányt, mely a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került. Ugyanekkor még több kis csapatot is láttak, melyekből N. Kiss Géza két darabot lőtt. Március 12-én Tarján Tibor a vörösnyakú lúd jellegzetes, ugatásszerű hangját hallotta. 1922 Március 21-én ifj. Magoss György lőtt egyet. November 16-án Szomjas László lilikek (Anser albifrons) csapatában figyelt meg egy darabot. November 18-án ugyancsak Szomjas ad hírt egy vörösnyakú lúd észleléséről. 1923 Március 10-én 2 példányt megfigyeltek. Ezt az adatot Vasvári (1929) tévesen 1927-re vette, a sajtóhibát Sátori (1936) később korrigálta. 1924 November 15-én Szomjas László látott egyet. November hónapban egy elejtett példányról újsághír alapján értesülünk (Anonimus in Nimród Vadászújság 1924). 1925 November 8-án Széky Péter lőtt egyet (Széky 1925). 1928 Január 12-én Bárányos József preparátorhoz került egy Hortobágyon lőtt példány. November 4-én Fába Rezső preparatóriuma szintén kapott egyet. 1929 Április 7-én egy lőtt, 14-én 2 megfigyelt példányról ad hírt Lipcsey (1929). 1930 Február 15-én 8+15-ös csapat észlelését Nagy J. (1930) közli. Ez év tavaszán egy látott példányt Német S. (1934) is említ. December 8-án 7 db. vörösnyakú lúd Hajdúszoboszló határában tartózkodott. 1932 November 29-én 1 db lőve. 1933 Március 18-án 1 db-ot lőttek. Március 20-án Ory preparatóriuma kapott egy hortobágyi példányt. November 25-én 2 db-ot megfigyeltek. 22