A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Erdélyi István: Egy köraközépkori vassisak a Déri Múzeumban

Erdélyi István Egy koraközépkori vassisak a Déri Múzeumban A Déri Múzeum gyűjteményében már évtizedek óta őriznek egy Magyaror­szágon szokatlan formájú vassisakot. 1 A sisakon fehér olajfestékkel írt 1267-es leltári szám olvasható. Ez alatt a szám alatt sem a Déri Múzeum leltárkönyvei­ben, sem a Déri Gyűjtemény katalógusában 2 nem szerepel vassisak. De nem szere­pel a Löfkovics-féle kéziratos katalógusban sem. A sisak leírását az alábbiakban adjuk: Vasból kovácsolt kissé ovális sisak, kúp alakú, fent gerincbefutó oldalakkal. Az enyhe gerinc orr—nyakszirt irányú. A sisak csúcsán szűk lyuk van, melynek átmérője 3,5 mm. Peremén lyuksor halad körbe. Ebben lehetett felfüggesztve a nyakat védő láncpáncél. Orrvédő vas­nyúlványa is volt eredetileg, ami ma már hiányzik. Magassága 20 cm, átmérői 23 és 20,5 cm. A középső lemezen, amely a sisak homlokrészén helyezkedik el, egy­máson átfonódó hurkokat alkotó szalagokat véstek be, melynek végei növényi ornamensben, akantuszlevél-szerűen végződnek, kifelé hajolva. Az egyes levele­ken kis karcolt vonalak mintegy a növényi erezetet jelzik. A lemez szegélye két­oldalt apró rovátkákkal van díszítve. A szalagokat az aranyozás után karcolták be a vörösrézlemezbe. Az ötvös keze munka közben csak egy-két helyen csúszott meg és így kisiklás-szerűén párhuzamos vonalak keletkeztek kisebb szakaszokon. Ilyen kisiklás a szintén vörösrézből készült és aranyozott, a sisak alján körbe­futó szegélyszalagon nem fordul elő. A szegélyszalag szélessége 33 mm. Hosszá­ban már kb. 1/3 része hiányzik. A szalag felső peremén behajtottszélű, keskeny lemez megy végig, melynek szélessége 11,5—12,5 mm. A homlokrész feletti kettősívelésű lemezen nemcsak növényi ornamentikát alkalmaztak, hanem domborítva, maszkszerűen emberi arc ábrázolását alakítot­ták ki. A szemek, a szemöldökök és az orr világosan jelzik, hogy itt maszk ábrá­zolással van dolgunk. A növényi dísz hátterét pontkörös pontokkal tették moz­galmassá. Ezt a lemezt a peremén két szegeccsel erősítették fel. Lent a lemez sar­kánál egy-egy drótgyűrű volt, az egyik már letörött. Itt jegyezzük meg, hogy egy hasonló gyűrű csonkja ugyancsak lent a sisak peremén is látható még a balolda­lon a tarkó felé eső részen. A körbehaladó alsó szalagon csak két helyen van sze­gecsfej, az említett gyűrűcsonk közelében és hátul fent a gerincvonalban. A sza­lag hátterét beütögetett pontokkal emelték ki, hogy jobban elüssön annak díszít­ményétől. A szalagon fonatos dísz halad végig, a fonatszárak szélessége 4,5 mm. A fonat csomókat alkot, balra 11 és 1/4, jobbra pedig 3 és 1/2 maradt még meg ezekből. Mind az orr-rész feletti maszkos lemez, mind pedig a sisak peremén végigfutó fonat baj elhárító, védő jellegű motívum. Ez nem egyedülálló jelenség a kelet­európai, koraközépkori sisakokon. A XII. századból keltezett ún. Jaroszláv Vszevolodovics sisakja, valamint a Nogajszk mellett egy kurgánból előkerült 197

Next

/
Thumbnails
Contents