A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Ötvös János–Kovács Béla: A tiszacsegei holt Tisza és környéke élővilága

Mivel az ilyen irányú vizsgálataink még hiányosak, a madártelep napi forgalmát a fiókanevelés időszakában minden napra vonatkozóan nem ismerjük (valamint ismeretlenek előttünk az egyéb telepalkotó madárfajok tápanyagszükségletei is, ezért bővebb fejtegetésekbe nem bocsátkozunk. A táblázatból megállapítható, hogy a szürkegém forgalma a legnagyobb melegben sem szünetel. Végezetül meg kell jegyeznünk, hogy a Tisza általunk vizsgált 20 folyamkilométer hosszú szakaszán ez az egyetlen összefüggő erdő, mely a hajdani mocsárerdők világát megőrizte számunkra. Bár Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozik, azonban megyénkhez a legközelebb fekvő gémtelep, melynek fennmaradásához a Hortobágy, mint táplálékgyűjtő terület járul hozzá. Az erdő területén a fakitermelést a kiskócsagtelep mellett már megkezdték. A terület természetvédelméről tehát sürgősen gondoskodni kell. Megjegyzendő, hogy a fészekteleptől 50—80 méterre 1965-ben 6 fészekalj Phalacrocorax carbo költött. Fészkét a magas árvízben a dús növényzet miatt csónakkal is alig lehetett megközelíteni. Más években a kárókatona fészkeléséről nincs adatunk. Az 50—80 m hosszú telepen fészkelő ragadozómadarakat nem láttunk, azonban 1966. VI. hó 9-én a telep fölött körözve 3—5 db Falco subbuteo, 1 db. Accipiter gentilis, 4—5 Milvus migrans egészítette ki a képet. A ragadozómadarak többnyire a Tisza felől érkeztek. A fészektelepen a fenti fajokon kívül Coloeus monedula, valamint Sturnus vulgaris költött; a telepen tartózkodó Corvus frugilegus, valamint Corvus cornix csapatok fészkeléséről nem tudtunk meggyőződni. Az erdő többi részének madárvilága hasonló az előbbi biotóp (ártéri terület) faunájához, ezért nem tárgyaljuk. Tanulmányunkat azzal a megjegyzéssel zárjuk, hogy a kutatást, gyűjtést még folytatni fogjuk. IRODALOM Szabados, M.: Beiträge zur Kenntnis der Algen der Oberen Tisza (Acta Biologica. Szeged 1957. 189-206). Uherkovich Gábor: Über die Algevegetation der Oberen Tisza (Theiss) in den Jahren 1958 und 1959 (Acta Biol. Szeged. 1960. 107 —115). Ua.: Weitere synoptische Beobachtungen über die Algenvegetation der Tisza (Theiss) zwischen Tiszabecs und Tiszacsege und ihrer Nebenflüsse (Acta Biol. Szeged. 1961. 103-119). Újvárosi Miklós: Növényszociológiai tanulmányok a Tiszamentén (Acta Geobot. Hung. 1940. 31-41). Timár Lajos: A Tiszameder növényzete Szolnok és Szeged között (Annales Biologicae Universitatis Debreceniensis. 1950). Ua.: A Tiszamente Szolnok Szeged közti szakaszának növényföldrajza (Földrajzi Értesítő. 1953.). Ua.: Tiszazug növényföldrajza (Földr. Ért. 1954.). Bodrogközy Gy.: Die Vegetation des Theiss-Wellenraumes. I. Zönologische und ökologische Untersuchungen in der Gegend von Tokaj (Acta Biol. Szeged. 1962. 3—44). Ua.

: Die Vegetation des Theiss-Wellenraumes. II. Vegetationsanalyse und Standortökologie der Wasser und Sumpfpflanzenzönosen im Raum von Tiszafüred (Tiscia. 1965. 5 — 31). Soó Rezső: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve. I. Bp., 1964 Horváth, A.: Beiträge zur Kenntnis der Molluskenfauna der Tisza (Acta Zoologica. Szeged. 1943.), U. a.: Die Molluskenfauna der Tisza (Acta Biol. Szeged. 1955. 174-180). 18