A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Mesterházy Károly: Adatok a honfoglalás kori magyar köznépi család szerkezetéhez

Ami az említett temetők leletanyagát illeti, legszebb honfoglaláskori emlé­keinket találjuk közöttük: gazdag veretes öveket, tarsolylemezeket, lemezes és áttört korongokat, díszes szablyákat, íjjat stb. László Gyula és Szőke Béla az ilyen anyaggal jellemzett temetőket a magyarság törökös vezetőrétegéhez kap­csolja. 124 Győrffy György nyomán egyre elfogadottabbá válik az a felfogás, hogy e gazdag emlékréteg a kabaióággal hozható kapcsolatba. 125 A magunk részéről ezt az emlékanyagot kabar és török törzseinkhez, illetőleg törzstöredékeinkhez kapcsoljuk. Kabar és török törzseinknél a patrilineáris nagycsalád különböző formáit találjuk meg. Náluk is előfordulnak a matrilinearitásra visszavezethető jelen­ségek, hiszen a török és mongol népek néprajzából ismerünk erre is példákat. 126 A matrilinearitásra emlékeztető jegyek temetkezésekben megnyilvánuló jeleit még nem sikerült megfigyelni. Meglétükkel azonban mindenképpen számolnunk kell (lehetséges, hogy ilyen eset áll fenn a bezdédi temető K(e) sírjánál, és ugyanitt abban a szokásban hogy az asszonyok külön oldalra kerültek). 127 Kabar és török törzseink temetőiben a férfi sírok emlékanyaga mindig gaz­dagabb, mint a női síroké, helyesebben szólva a temetőkben a leggazdagabb sír mindig férfi halotté és a hozzátartozó női sír mellékletei szerényebbek. Ugyanez mondható el az egyes kiscsaládok férfi, illetőleg női sírjairól. Második csoport A matrilineáris család a finnugor eredetű, a patrilineáris nagycsalád a kabar vagy török eredetű törzsek jellemzőjének tekinthető. Van azonban honfoglalás­kori emlékanyagunkban egy olyan tömb is, ahol e két nagy családrendszer bizo­nyos vonásai együtt is megtalálhatók. E tömb temetkezései a patrilineáris nagy­családi szerkezet jellegzetességeit mutatják: a nagycsaládokban mindig a férfi a legrangosabb. A legrangosabb férfi felesége a többi nőnél rangosabb, de ruházatá­nak és ékszereinek gazdagsága mindig férje ruházatának és felszerelésének gaz­dagsága mögött marad. Ugyanakkor a tömb női sírjaiban azokat az ékszerfélesé­geket találjuk meg, amelyek az űn. köznépi temetők jellemzői: egyszerű és pöd­rött végű karikák, S végű hajkarikák, huzal és pánt gyűrűk, több szálból fonott gyűrű, különböző karperecek, nyakperecek, fülbevalók stb. A férfi sírokban kardot, szablyát, íjat, tegezt, kengyelt és zablát, lócsontokat stb. találunk. Az ilyen temetők jellege még kis sírszám alapján is eléggé biztosan meghatározható. Természetesen az egyes temetőkben levő nagycsaládi rendszer rendkívül külön­böző lehet, ezt azonban csak egyetlen temetőben tudtuk többé-kevésbé meghatá­rozni. A következő temetőket tudtuk e csoportba besorolni: Aporka 128 , Ároktő, 129 Bakonszeg, 130 Bátmonostor, 131 Békéscsaba, 132 Békéssámson, 133 Békésszentand­rás 134 , Csanytelek-Dilitor, 135 Csongrád—Vendelhalom, 136 Deszk-D temető, 137 Ecséd, 138 Felsőjattó, 139 Gáva, 140 Gombos—Bogojevo, 141 Hódmezővásárhely—Ko­páncs, 142 Hódmezővásárhely—Szakáihát, 143 Kecskemét—Cédulaházi domb, 144 Kecskemét—Magyari tanya, 145 Kiszombor-B temető, 146 Kiszombor-C temető, 147 Kiszombor-E temető, 148 Kunszentmárton, 149 Lőrinci, 150 Medgyesegyháza, 151 Nagymágocs, 152 Nagytőke—Jámborhalom, 153 Nemeskosút, 154 Oroszlámos, 155 Po­zsonyvezekény, 156 Piliny—Sírmárnyhegy, 157 Rád—Kishegy, 158 Szabolcs, 159 Szeged —Makkoserdő, 160 Szegvár—Oromdűlő, 161 Székesfehérvár—Demkóhegy, 162 Székes­fehérvár—Rádiótelep, 163 Székesfehérvár—Sárkeresztúri temető, 164 Szentes—Szent­lászló, 165 Szob—Kiserdő, 166 Szob—Vendelin, 167 Tiszabercel, 168 Veszkény, 169 Vukovár. 170 166

Next

/
Thumbnails
Contents