A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)
Mesterházy Károly: Adatok a honfoglalás kori magyar köznépi család szerkezetéhez
6. csoport: 33., 34., 35., 2., 3., 36., 37., 38., 52. sír. A kilenc sírból négy gyermek, öt felnőtt. A felnőtt sírok közül egy melléklet nélküli, kettő pedig rangos volt. Mindkét rangos sír női, mindkettőt I. Endre denára keltezte. Ezeken kívül még két sírban volt I. Endre érme. A csoport tehát teljes egészében I. Endre idején keletkezett. Két házaspár, egy házasulatlan férfi (szolga ?), és a családok gyermekei alkották. 7. csoport: 53., 54., 55. 56. sír. A négy sírból (három felnőtt, egy gyermek), csak egyben volt melléklet, ezt I. László érme keltezte a XI. század utolsó harmadára. A csoport egy házaspár, egy házasulatlan felnőtt és egy gyermek sírjából áll. Valamennyi a XI. század utolsó harmadára keltezhető. Az 57. számú sír egy különálló csoport egyetlen feltárt sírja lehet. Milyen közös vonásokat figyelhetünk meg a várfalvai és a Nádudvar-töröklaponyagi temető között ? 1. a leletanyag egyezése. 2. A temetőben kizárólag női sírok a rangosak. 3. A sírok egységeket alkotnak és minden egység élén egy rangos női sír van. 4. Az egységeken belül mindig a déli oldal (jobb oldal) a rangosabb, bizonyos fokig kivétel a 6. csoport. 5. Nádudvaron az egyes sorok (nagycsaládok) egymáshoz való viszonyát sikerült megállapítani. Ugyanez mondható el Várfalva esetében is. Ha ugyanis a temető csoportjainak kronológiáját összehasonlítjuk, akkor az alábbi képet kapjuk. A temetőrész két legkorábbi és alapjában véve pontosabban meg nem határozható korú csoportja az első és második csoport. Nagyjából a XI. század első harmadára keltezhetők, hiszen érme nincs bennük, de van S végű haj karika. Utána következik az Aba Sámuel érmével keltezett harmadik csoport, és így tovább megközelítőleg 15, 20 év különbséggel települtek az egyes sírcsoportok egészen I. László uralkodásának közepéig. Ha ezt a pontos egymásutánt tekintjük, akkor nyilvánvalónak látszik, hogy ez az időköz megvan az első és második csoport között is. Megközelítőleg egykorú viszont a negyedik és ötödik csoport, legfeljebb néhány év különbséggel. (16.kép) vagyis Nádudvarhoz hasonlóan itt kis sikerült kimutatnunk, hogy az egyes csoportok között genetikai kapcsolatnak kell lenni: különben mi magyarázná meg azt a jelenséget, hogy az egyes családok időrendje megfelel a leszármazás követelményeinek. Milyen eltérő vonásokat figyelhetünk meg a két temető között ? 1. A Roska Márton által feltárt sírok egy nagyobb temető keskeny sávját alkotják csupán. 162