A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Mesterházy Károly: Adatok a honfoglalás kori magyar köznépi család szerkezetéhez

1. csoport: 5., 6., 7., 8., 9., 40., 41., 42. sír (és talán a 4. számú sír.). A nyolc sírból kettő gyermek és hat felnőtt. A hat felnőttből négy melléklet nélkül, kettő pedig gazdagabb nő: a 42. számú sírban rangosabb nő van (két S végű hajkarika, két karperec, nyakperec és egy gyűrű), mint a 41-esben (egy S végű hajkarika, egy karperec, két gyűrű). Az egész csoport a XI. század elejére keltezhető, mivel pénz nincs egyik sírban sem, viszont van S végű hajkarika. Valószínű, hogy egyetlen nemzedék halottai a két rangosabb s egy szolgacsalád, s hozzájuk tartozik két gyermek. A csoportot három kis család temetkező helyének tartjuk. 2. csoport: 1., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 43., 44., 45. sír. A csoportba öt felnőtt, négy gyermek és egy fiatal lány volt. A csoport legrangosabb halottja a fiatal leány (nyakperec, két egyszerű huzal karika, egy gyűrű). A felnőtt sírok között csak kettőben volt szerény melléklet. Lehetséges, hogy a rangos leány felnőttnek számított és így három család és négy gyermek temetkezésével kell számolnunk. A sírok egykorúak, sem érmét, sem S végű hajkarikát nem találunk a mellékletek között. Ezért a csoportot a X. század végére, illetve a X—

XI. század fordulójára keltezzük. Ugyanolyan családi temetkezés ez a csoport is, mint az előző. 3. csoport: 16., 17., 18. sír. A három sírból álló csoport két rangos nő, és egy gyermek temetkezése. Közülük a 18. sír a legrangosabb (nyakperec, egy karperec, egy gyűrű, Aba Sámuel érme.). A három sír egykorúnak látszik, a XI. század második harmadának legelejére keltezhető. Mivel a két nő mellett csak egy gyermek sír van, valószínű, hogy férjeik korán elhaltak, feltehetően idegenben. 4. csoport: 19., 20., 21., 22., 23., 24., 25., 39., 46., 47. sír. A tíz sírból álló csoportban öt gyermek sír van, és három mellékletes felnőtt sír. így két házaspár, egy talán házasulatlan felnőtt (neme bizonytalan), és fiatalon meghalt öt gyermek családi csoportját kell látnunk a temetkezésekben. Az eddigi csoportokkal egyezően egy korszak, két nemzedékét temették ide. A legrangosabb a 25. gyermek sír. Mellékletei: korongos csüngők rossz ezüstből, tömör ezüst füles gomb, rossz ezüst kúpos gomb, gyöngyszemek. Tőle balra egy I. István átfúrt és emellett közvetlenül egy I. Endre érmével keltezett sír került elő. A temetkezések tehát két nemzedéken keresztül kb. tíz évig követhetők nyomon e csoportban. A mellékletes felnőtt sírok mindegyikében volt S végű hajkarika, egyikben I. István érmével együtt. Bizonyos, hogy valamennyi a XI. század első harmadára keltezhető legkorábban. A 25. számú gyermeksírt látszólag nem tudjuk egyik felnőtt családhoz sem kapcsolni, hiszen ezek nagyjából egykorúak és XI. századiak. A gyermek sír viszont a X. század 80-as éveire keltezhetőnek látszik. De éppen azért, mert az összes sírcsoportban egykorúak a felnőtt sírok, s a gyermek sírok hozzájuk tartoznak, így csoportunkban sem kell erőltetnünk egy törést bizonyító más keltezést. Viszont ebben az esetben magyarázatra szorul az, hogyan lehet egyszerűbb rangosságú szülőknek ilyen gazdagon felékszerezett gyermeke és ezen ékszertípus XI. századi továbbélése is bizonyítást igényel. 5. csoport: 26., 27., 28., 29., 30., 31., 32., 48., 49., 50., 51. sír. Tizenegy sírból hat gyermek és öt felnőtt sírja. A felnőttek között két mellékletes sír van, köztük egy rangos nő (egy karperec, két S végű haj karika), sírját I. Endre érme keltezi. A másik mellékletes sír valószínűen férfié, I. István érmével keltezve. A 28-as gyermek sírban öt érme volt, köztük három átfúrt I. István érme, egy meghatározhatatlan darab és egy ép I. Endre dénár. A csoportot tehát két család egykorú temetkezésének tekinthetjük és a XI. század második harmadának első felére keltezzük, I. Endre uralkodásának első éveire. 11 Déri Múzeum Évkönyve 161