A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Ötvös János–Kovács Béla: A tiszacsegei holt Tisza és környéke élővilága

4. kép. A kenykeny maradványerdí) alkalmatlan gémtelep alkotására nek járhatatlanná. A madártelepen kívül ilyen sűrűn benőtt, nagy szervesanyagtermeléssel bíró, szinte „trópusi" kinézésű erdőrész a közelben nem található. Ez esetben tehát a madártelep szervesanyagtermelése erősen hat a vegetáció habitusára, valamint a mocsárerdő intenzív növekedésére is. Feltűnő a madártelepen a nagytermetű futóbogarak (Carabidae) mennyisége. 1966. V. hó 11-én Carabus granulatus-ból négyzetméternyi területen, fatönkök alatt 5—11 db nem volt ritkaság. Carabus cancellatus szintén nagy számban fordult elő. Június 9-én a Carabus fajokkal együtt Pterostichus féléket (pl. Pterostichus vulgaris, niger) találtunk tömegesen. Májusi kiszállásaink alkalmával a közép bíborbogár Pyrochroa serraticornis tűnt fel nagyobb tömegben. Vizsgált területünkön okvetlen ez a rész képviseli a klimaxot. A telepet alkotó madárfajok fészekszámainak alakulása az alábbi: Név 1964 1965 1966 Ardea cinerea 112-158 84 100-120 Ardeola ralloides 32 Egretta garzetta 39 54 30 Nycticorax nyeticorax 70-80 120-130 150 A Tisza kanyarulatából jól látható a madártelep forgalma, amit 1966. VI. hó 9-én sajnos csak 9 óra hosszat, 8 órától 17 óráig tudtunk figyelni. A hajnali és szürkületi legnagyobb forgalom megfigyeléseinkből hiányzik. 14