A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Balla Lajos–Tóth István: Adatok Pannónia és Dácia kapcsolataihoz

része származott közvetlenül a másik dunai tartományból, mint azt a feliratok origomegjelölései mutatják.

26 Eszakdáciaiak csak a Marcus-háborúk előtt kerülhettek viszonylag jelentősebb számban Pannóniai Inferior exercitusához.

27 * * * A tárgyalt feliratok közül több a Pannónia—Dacia áruforgalom és kereskedelmi kapcsolatok kérdéseihez nyújt adatokat (vö. 1, 2, ?, 6, ?, 8, 9, 10, 11), s vet fel néhány problémát — főként Dacia vonatkozásában. Pannónia, amint arra már többen rámutattak, exportált bizonyos iparcikkeket — kimutathatóan kerámiaárukat — az aldunai tartományokba, így Moesia Superiorba és Daciába.

28 „Auf die keramische Industrie Dakiens hat P(annonien) einen nicht unerheblichen Einf lu/3 ausgeübt. In diesem Einfluß hat sich dieselbe wirtschaftliche Notwendigkeit ausgewirkt wie in P(annonien) beim italischen Einfluß zur Zeit der Ausbildung der lokalen Industrie".

29 A pannóniai áruk dáciai exportjával kapcsolatban az eddigi vizsgálatok szerint főként a kelet- és délpannóniai műhelyek, így Pacatus aquincumi üzeme, valamint a sisciai téglagyárak és sigillataműhelyek jönnek számításba.

30 C. Titius Agathopus sarmizegetusai felirata megerősíti Alföldinek a sisciai műhelyek dáciai exportjával kapcsolatos felismerését,

31 *Iestinus Super apulumi kőemléke pedig felveti a lehetőségét annak, hogy a II. század folyamán egyes borostyánkőúti városok árui is eljutottak az új ónnak szervezett dunai tartomány területére.

32 Fentebb szó esett már arról, hogy a pannóniai limesvidék I. század végén kezdődő gazdasági fellendülése

33 nemcsak délgalliai és germániai üzletembereket, de számos nyugatpannóniait — így savariaiakat — is vonzott Északkelet- és Kelet-Pannónia fontosabb településeire: Brigetióba, Aquincumba, Sopianae-ba és Mursába. Amikor azután ,,a középdunai tartományok . . . fejlődésének kerete . . . erősen kiszélesült Dacia elfoglalása által" (Alföldi), a nyugatpannóniai üzletemberek — sisciaiak, savariaiak stb. — keleti irányú kirajzása egyideig még folytatódott az új lehetőségeket nyújtó aldunai területek felé.

34 Szükséges itt rámutatni: pannóniai üzeletemberek dáciai tevékenysége bizonyosan összefüggésben hozható a pannóniai alakulatok Daciába történt translatió

[/aval ill. a dák háborúkban való részvételével.

35 Kétségtelen azonban, hogy Pannónia elsősorban nyugati (és északitáliai ?) áruk közvetítőjeként, s nem mint saját iparának exportőrje játszott szerepet a szintén erősen behozatalra utalt Dacia gazdasági életében.

36 Ezt a nyugat-kelet irányú átmenő forgalmat, amely a provincia területén a Száva és a Duna mentén, valamint a Dráva völgyében bonyolódott le,

37 jórészt nyugati (galliai és germániai) üzletemberek irányították, akik a II. században nemcsak Dacia importját, de nyugati irányú exportját

38 is jelentős részben ellenőrzésük alatt tartották (vö. 10, ll).

39 A II. század közepén már Daciában is kifejlődőben volt a helyi ipar, s kialakult egy tőkeerős kereskedő réteg, amelynek kapcsolatai a dunai tartományok mellett távolabbi területekre is kiterjedtek (vö. 10, 11: Aquileia, 8: Noricum).

40 Valószínű, hogy a nyugatiakból, dalmáciaiakból, orientálisokból stb. összetevődő negotiator es Dacisci (vö. 10) tartományuk nyersanyagain és kerámiaárukon

41 kívül még kisázsiai és keletbalkáni árucikkeket 42 is közvetítettek Pannóniába. * * * Pannónia és Dacia összeköttetését az aldunai limes- és víziút (ezek a Szávaés Dráva-völgy forgalmát is összegyűjtötték), valamint a sarmataföldön átvezető utak és a Maros—Tisza víziút biztosították.

43 A magánkereskedelem természetesen leginkább a biztonságos és olcsó dunai utat használta, tehát Moesia Superio123