A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Balla Lajos–Tóth István: Adatok Pannónia és Dácia kapcsolataihoz

3. Apulum. Összetartozó sírkőtöredékek.

5 d. т. Ael(ius) Propi(n)cus libr. fcojs. vixit [an]n. XXXf...] — [.. .] Sisciaf. . . miljes leg. XflII g.J posui[t Jus eqfues ] her [es ]. Terminus post quem a nomen és a libr. cos. alapján: 167/168. Hadrianusi, esetleg antoninus-piusi polgárjogos bennszülött a nyugati ill. a kelta területek névadására jellemző latin cognomennel. 4. Ostrov (Nagy-Osztró, ager Sarm.). Titulus honorarius.

6 ...Siscius Valerius (centurio) leg. XIII. gem. ... — I. sz. 211—217. Sisciai ? — Pannóniai csapattesttől áthelyezett katona az apulumi légióban: . . . Tib. Cl(audius) Valerianus (centurio) leg. XIII g. et [leg.] I aitricis (=adiutricis) . . . (CIL III 981).

7 Talán savariai volt (Id. a 2. sz. alatt id. feliratot). 5. Alburnus Maior (Rosia Montana=Verespatak). Tabula cerata (cautio de empto puero).

8 Dasius Breucus emit mancipioque accepit puerum Apalaustum . . . pro uncis duabus (denariis) DC de Bellico Alexandri ... —

I. sz. 142. A Breucus második név, nem eredetmegjelölés. Pannóniai peregrinus, minden valószínűség szerint a Pannónia Inferior délnyugati részén lokalizálható Breuci törzséből származott. Délpannóniaiak megjelenése Alburnus Maiorban ill. Dacia legfontosabb aranybányáinak körzetében Mommsen és mások szerint a terület korai kolonizációjával hozható összefüggésbe. Felvethető ezenkívül a pannóniai segédcsapatok dáciai translationával való kapcsolat lehetősége is (vö. 7. sz.). Dasius minden valószínűség szerint aranybányászattal foglalkozott, valószínűleg conductor volt (vö. CIL III 948 sk, IX—XL). 6. Alburnus Maior. Sírkő.

9 d. m. Arria Mama vix ann. XXV, pos(uit) B(r?)eucus ser(vus) coniugi b. m. — II. század. A rabszolga nevének kiegészítése bizonytalan, egyébként is csak áttételesen utalhat a délpannóniai néptörzsre. Mindketten (vö. CIL III 8020) az Arrii famíliájához tartoztak; B(r ?)eucus servus ágens (actor) lehetett (vö. CIL III p. 951, XIII), Mama liberta volt. Dacia Porolissensis. 7. Gherla (Szamosújvár). Katonai diploma.

10 Sepenestus Rivi f. .. . expedite coh. I Britannicae (milliariae) in Dacia Porolis(sensi). — I. sz. 133. A javított eredetmegjelölése olvasása C. Daicoviciu és D. Protase szerint: COR(I)NON., Mócsy szerint: PANNON(io) [ill. CORNA(cati)]. Sepenestust feltehetően már a cohors Daciába vezénylése (i. sz. 106 ?) után, 108 k. sorozták — Mócsy olvasása szerint — a délkelet-pannóniai Cornacates közül. — Palatovo (Thracia). Katonai diploma.

11 Sextus Busturionis f. Pann(onius) ex pedite cohort. I Batavor(um) (milliariae) in Dacia Porolis(s)ensi. — I. sz. 164. A katona 139 k., tehát a cohors (133-tól biztosan kimutatható) dáciai tartózkodása idején került a csapathoz. A kelta Busturio és a Sextus nevek nem nyújtanak lehetőséget a törzsi hovatartozás megállapításához: talán Északkelet-Pannóniából származott. — Mint ismeretes, nemcsak Dacia Porolissensis, de Dacia Superior auxiliaris véderejének jelentékeny része is Pannóniából—főként Esszakkelet- Kelet-Pannónia limeséről, Traianus alatt és Hadrianus első éveiben — áthelyezett alakulatokból tevődött össze.

12 E csapatok közé tartozott a coh. I Britannica (mill.) és a I Batavorum (mill.) is. Ezeket az alakulatokat épp úgy mint az exercitus Daciae többi alaját és cohorsát, a II. század első felében még főként korábbi állomáshelyük területéről ill. más tartományokból egészítették ki.

12a Dáciaiak Pannóniában.

13 8. Carnuntum (Deutsch-Altenburg). Sírkő.

14 d. m. Valeria Dionysia do(mo) Sa[r(mizegetusa(] Da(ciae) S(uperioris) h(ic) s(ita est) v. a. XX. C. Valerius Sarnus coniugi dulcissimaefec. — II. század 1. fele vagy közepe: 119 és 167 között. 120