A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Adatközlések - Sugár István: Adatok Hajdú-Bihar megye felszabadulás utáni postatörténetéhez

Az útőrök postafutári munkájuk során, kezdetben ideiglenes, majd pedig egységes magyar és orosz nyelvű igazolvánnyal és karszallaggal voltak ellátva. Az út viszontagságos voltára való tekintettel, megengedte az alispán, hogy „az útőrök az egyes utazásaikat nem egyedül, hanem szükség esetében kettesben" végezhessék. 32 A korábban csak alkalomszerűen közlekedő községi vagy postai küldöncök­kel szemben, az Allamépítészeti Hivatal útőreinek postafutári szolgálata igen eredményes és hasznos volt, hiszen amellett, hogy határozott alapot adott a le­vélpostai küldemények szállítására, de rendszeres és biztos is volt. Az útőri posta­küldönci szolgálatnak az ad kivált jelentőséget, hogy a közigazgatás hivatalos levelezésén túlmenően, a postahivatalok által felvett levélanyag szállítását is el­látta, — kiegészítve, illetve teljessé téve, a posta háború dúlás során megzavart munkáját. Április végére a vasúti közlekedés, ha zökkenőkkel is, de megindult, — el is rendelte a Magyar Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium az ország egész területére (a Dunántúl kivételével) a postai levélforgalom kiterjesztését. 33 1945. április 10-től például Debrecen—Füzesabony és Füzesabony—Debrecen viszonylatban már a 206. számú mozgóposta is közlekedett, 34 mely azután csatla­kozott a Miskolc—Budapest és viszont irányban közlekedett s április 2-án indult 83. számú mozgópostához. 35 Debrecenből közvetlenül Budapestre és viszont még május 29-én sem volt lehetséges a mozgópostajáratok megindítása, pedig azt a Debreceni Postaigazgatóság erősen szorgalmazta. 36 Végre, 1945. május 2-án a minisztérium elérkezettnek látta az útőri küldönc­postajáratok okszerű felülvizsgálatát. „A vasúti összeköttetés helyreállítása te­rén jelentkező javulás egyrészt lehetővé teszi, hogy a postaforgalom gyorsabban és eredményesebben látassák el. Az utak jókarba helyezéséhez fűződő érdek más­részt szükségessé teszi azt, hogy az útőri személyzet teljes munkaidejét ezen ha­laszthatatlan és szükséges fenntartási munkára fordítsa. Ennek megfelelően fo­lyó évi május 15-ével az útőrök a postaküldöncszolgálatra való igénybevételét általában megszüntetem. Kivételesen hozzájárulok ahhoz, hogy olyan helyeken, ahol a hivatalos és magán levélforgalom ezidő szerint más módon el nem látható, az útőrök folyó évi június l-ig postaküldönc-szolgálatra naponta legfeljebb két óra időtartamra felhasználhatók legyenek." Ennek megfelelően rendelkezett azután Hajdú megye alispánja is: azoknál a vasútállomással nem bíró helységeknél meg­engedte, hogy az útőrök a legközelebbi vasútállomással rendelkező helységig jú­nius l-ig folytassák postafutári működésüket. 37 A Hajdú megyei útőri postaküldönc-szolgálat tehát két hónapig (március, április) teljes működésben állott, mely idő eltelte után, a vasúti közlekedés meg­indulásával, illetve rendszeresebbé válásával lassan-lassan megszűnt és csupán néhány, a vasúthálózattól távolabb fekvő helységben funkcionált tovább május második felében is. Említésre méltó, hogy a szomszédos Miskolci Allamépítészeti Hivatal terü­letén 1945. május 9 előtti napokban, 38 Szabolcs megyében május 15-én 39 szűnt meg az útőri levélposta-szállító-szolgálat. A hajdú-megyei útőri küldöncposta-szolgálat fontos időszakban, új állami életünk alapjainak lerakása nehéz időszakában, minden kétségen felül, döntő je­lentőségű volt. A Hajdú megyei Allamépítészeti Hivatal útőrei egy véresen el­viharzott háború után, roncsokon és romokon keresztül, sárban és porban, zuho­598

Next

/
Thumbnails
Contents