A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Adatközlések - Sugár István: Adatok Hajdú-Bihar megye felszabadulás utáni postatörténetéhez

A Hajdú megyei útőri küldöncszolgálat Az országban először, — már 1944 novemberében! — Békés megyében kap­csolták be öntevékenyen az Allamépítészeti Hivatal útőri hálózatát, futárposta­szolgálat keretében, a levéltovábbítás postai munkájába. 26 Mivel az ötlet a gyakorlatban remekül bevált, 1945. január 4-én a debreceni Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium felhívta a felszabadult területen fekvő postaigazgatóságokat, illetve kirendeltségeket, „hogy az egyes vármegyék alispánjaival történő kölcsönös megbeszélés alapján, szervezzék meg az útőri küldöncszolgálatot. E küldöncszolgálat célja az, hogy bekapcsolódjanak az egész felszabadult területen fekvő postahivatalok, illetve helységek a postaforgalomba. Ezáltal a hivatalos- és magánlevélforgalmat egyaránt, átmenetileg ilyen módon lehetne lebonyolítani... " 27 A helyes kezdeményezés azonban nem került minden megyében kivitelezésre: csak itt-ott kapcsolták be az útőröket a postai futármun­kába. Mivel a postaigazgatóságoktól beérkezett jelentések szerint, még nem min­denütt tettek eleget a fontos kisegítő postaszolgálat megszervezésének, ezért az­után szükségesnek látta a minisztérium 1945. március 6-án, előző rendelete mint­egy szigorú végrehajtási utasításaként kibocsátani egy újabbat. 28 A hatás most már Hajdú megyében sem maradt el, — hol addig az 1945. január 4-i minisztériumi rendelkezés végrehajtásával még nem foglalkoztak, — annál is inkább, mivel hiányát érezték, főleg a vasútvonalaktól távolabb fekvő helységek a valamelyesen is rendszeres levélpostaforgalomnak. Hajdú megye al­ispánja tehát haladéktalanul, március 8-án, elrendelte a megye egész területén az útőri küldöncszolgálat megszervezését. „A vasúti összeköttetés, posta-, tele­fon- és távíróforgalom nehézkessége miatta vármegyei közigazgatás és az egyes városi, illetve községi elöljáróságok között állandó és megbízható kapcsolat léte­sítése vált szükségessé." 29 Az útőri küldöncszolgálat, ezen első alispáni rendelkezés szerint, kizárólag az állami- és közigazgatási levélváltás szolgálatában állott volna, — mellőzve a minisztérium eredeti elgondolását. Néhány nap múltán, március 12-én azonban a Debreceni Allamépítészeti Hivatal átiratára, — igen helyesen, — kiegészítést nyert az előző megyei utasítás, azzal a megjegyzéssel, hogy „átmenetileg nemcsak hivatalos, hanem magánlevélforgalom is lebonyolítandó." 30 A Hajdú megyei útőri postafutár-szolgálat staféta rendszerrel működött: egyik útőr a következőnek adta át a gondjaira bízott levélkötegeket. Gyakorlati­lag ez olyan módon történt, hogy a legtávolabb eső útőr kezdte meg a kérdéses útvonalon a küldöncszolgálatot, aki tartozott az ottani, illetve útőrházához leg­közelebbi községházán, városházán és postahivatalban is jelentkezni. Itt átvette a vonalára és az azon túlra szóló küldemények lezárt kötegét. Célbaérkezése után pedig a levélzárlatot átadta a postahivatal vezetőjének, az állami levelezést pe­dig a község-, illetve városházán, ahonnan azután az arra a napra beosztott kö­vetkező útőr vitte tovább a levélküldeményeket, — amelyeket elismervény elle­nében vettek át, adtak le, hogy felelősségük megállapítható legyen. 31 Az egyes útőrök miután leadták az általuk szállított levélkötegeket, átvették a kiindulási helyükre szólókat, melyeket azután hazaérkezésük után adtak le. Az első útőr indulási ideje reggel 8 óra volt, „szükség esetén azonban korábban is történhe­tett." Az alispáni rendelkezés szerint, a küldöncszolgálat központja Debrecen, a Piac utca 24. szám alatt volt, a Debreceni Első Takarékpénztár épületében, ahol akkor a vármegyei közigazgatás működött, ahová a megye egész területéről be 596

Next

/
Thumbnails
Contents