A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Adatközlések - Sugár István: Adatok Hajdú-Bihar megye felszabadulás utáni postatörténetéhez

A Hajdú megyei útőri küldöncszolgálat Az országban először, — már 1944 novemberében! — Békés megyében kapcsolták be öntevékenyen az Allamépítészeti Hivatal útőri hálózatát, futárpostaszolgálat keretében, a levéltovábbítás postai munkájába.

26 Mivel az ötlet a gyakorlatban remekül bevált, 1945. január 4-én a debreceni Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium felhívta a felszabadult területen fekvő postaigazgatóságokat, illetve kirendeltségeket, „hogy az egyes vármegyék alispánjaival történő kölcsönös megbeszélés alapján, szervezzék meg az útőri küldöncszolgálatot. E küldöncszolgálat célja az, hogy bekapcsolódjanak az egész felszabadult területen fekvő postahivatalok, illetve helységek a postaforgalomba. Ezáltal a hivatalos- és magánlevélforgalmat egyaránt, átmenetileg ilyen módon lehetne lebonyolítani... "

27 A helyes kezdeményezés azonban nem került minden megyében kivitelezésre: csak itt-ott kapcsolták be az útőröket a postai futármunkába. Mivel a postaigazgatóságoktól beérkezett jelentések szerint, még nem mindenütt tettek eleget a fontos kisegítő postaszolgálat megszervezésének, ezért azután szükségesnek látta a minisztérium 1945. március 6-án, előző rendelete mintegy szigorú végrehajtási utasításaként kibocsátani egy újabbat.

28 A hatás most már Hajdú megyében sem maradt el, — hol addig az 1945. január 4-i minisztériumi rendelkezés végrehajtásával még nem foglalkoztak, — annál is inkább, mivel hiányát érezték, főleg a vasútvonalaktól távolabb fekvő helységek a valamelyesen is rendszeres levélpostaforgalomnak. Hajdú megye alispánja tehát haladéktalanul, március 8-án, elrendelte a megye egész területén az útőri küldöncszolgálat megszervezését. „A vasúti összeköttetés, posta-, telefon- és távíróforgalom nehézkessége miatta vármegyei közigazgatás és az egyes városi, illetve községi elöljáróságok között állandó és megbízható kapcsolat létesítése vált szükségessé."

29 Az útőri küldöncszolgálat, ezen első alispáni rendelkezés szerint, kizárólag az állami- és közigazgatási levélváltás szolgálatában állott volna, — mellőzve a minisztérium eredeti elgondolását. Néhány nap múltán, március 12-én azonban a Debreceni Allamépítészeti Hivatal átiratára, — igen helyesen, — kiegészítést nyert az előző megyei utasítás, azzal a megjegyzéssel, hogy „átmenetileg nemcsak hivatalos, hanem magánlevélforgalom is lebonyolítandó."

30 A Hajdú megyei útőri postafutár-szolgálat staféta rendszerrel működött: egyik útőr a következőnek adta át a gondjaira bízott levélkötegeket. Gyakorlatilag ez olyan módon történt, hogy a legtávolabb eső útőr kezdte meg a kérdéses útvonalon a küldöncszolgálatot, aki tartozott az ottani, illetve útőrházához legközelebbi községházán, városházán és postahivatalban is jelentkezni. Itt átvette a vonalára és az azon túlra szóló küldemények lezárt kötegét. Célbaérkezése után pedig a levélzárlatot átadta a postahivatal vezetőjének, az állami levelezést pedig a község-, illetve városházán, ahonnan azután az arra a napra beosztott következő útőr vitte tovább a levélküldeményeket, — amelyeket elismervény ellenében vettek át, adtak le, hogy felelősségük megállapítható legyen.

31 Az egyes útőrök miután leadták az általuk szállított levélkötegeket, átvették a kiindulási helyükre szólókat, melyeket azután hazaérkezésük után adtak le. Az első útőr indulási ideje reggel 8 óra volt, „szükség esetén azonban korábban is történhetett." Az alispáni rendelkezés szerint, a küldöncszolgálat központja Debrecen, a Piac utca 24. szám alatt volt, a Debreceni Első Takarékpénztár épületében, ahol akkor a vármegyei közigazgatás működött, ahová a megye egész területéről be 596