A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Adatközlések - Sugár István: Adatok Hajdú-Bihar megye felszabadulás utáni postatörténetéhez

A levélpostaforgalom megindulása, kialakulása Általában 1944. december végén s kivált 1945. januárjában indult meg — kezdetben természetszerűen csak szórványosan — a megye egyes helységei kö­zött a gyér levélpostaforgalom. A levélforgalom megindulásának legsúlyosabb akadályát, a szállító vasúti összeköttetésnek a háborús események során kelet­kezett szétziláltsága, a kocsipark s mozdonyállomány hiánya, valamint a sín­hálózat sérülése képezte. Az egyes helységek közötti forgalmat kezdetben a közigazgatások öntevé­keny alapon megszervezett alkalmi küldöncei révén biztosították. Például a dar­vasi postahivatal 1945. január 27-i jelentéséből kiderül, hogy míg eredetileg autóbusz, majd Csökmőről indított kocsifogat, „...most pedig a község által fenntartott futárszolgálat biztosítja.. ." 4 a levélforgalmat. A legszerencsésebb helyzetben azok a helységek voltak, amelyek olyan vasút­vonal mellett feküdtek, hol már hamar megindult a vasúti forgalom, akármilyen gyéren és rendezetlenül is. Itt az egyes községek levélküldeményeit magában­rejtő kötegeit, a vonatvezetők, illetve egyéb vasúti dolgozók vették át s továbbí­tották. A kabai postahivatalnál már évek óta dolgozó postaküldönc „a küldemé­nyeket . . . átadó jegyzék kíséretében adja át a vonatvezetőnek. Az érkező kül­deményeket szintén Sz. S. küldönc veszi át és hozza be a postahivatalba. Ha a vonat érkezése késő éjszakai órákban történik, úgy a küldeményeket az állomás­főnök veszi át és őrzi meg átvételig." 5 Azonban a vasúti személyzet révén való levéltovábbítás sem volt mindig zavartalan. Például a Debrecen 1. számú postahivatal egy altisztje, — akinek fel­adata a levélzárlatoknak a vasutasok kezeihez való átadása volt, — 1945. már­cius 3-án azt jelentette, hogy „. . . a pályaudvarra kiszállított és indításra kész zárlatoknak, amik olyan vonatokra szólnak, amelyen személyforgalom nincsen, a vasúti alkalmazottak, illetve vonatvezetők megtagadják, azzal az indoklással, hogy ők maguk is féken utaznak és saját élelmiszerüket sem tudják elhelyezni és a posta levelezéséért nem vállalnak felelősséget. . . " 6 A rendszeres mozgóposta-járatok megindítása sajnos még 1945. március vé­gén is akadályozott volt. A Debreceni Postaigazgatóság március 28-án azt jelen­tette a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumnak, hogy a „debreceni kerület mozgópostáit, kocsi (vasúti mozgóposta kocsi — S. I.) hiányában" nem tudta „berendezni". „. . . élelmet szállító mozgópostakocsit kellene Debrecenből Szolnokig mozgóposta céljaira igénybevenni" a levélposta szállítására, de ,,oda a kezelő nem fér be, hanem a kalauzkocsi piszkos padlóján dolgozza fel a levél­posta-anyagot, nagymértékben növelve ezzel a posta-kincstár anyagi felelősségét az esetleges kártérítések tekintetében." 7 Ilyen, háború utáni nehéz körülmények között tehát szükségessé vált, — részben a postahivatalok háborús károsodásai, a személyzet hiánya, illetve elég­telen volta, részben pedig a vasúti közlekedés, illetve szállítás akadályozottsága, zavarai miatt, — a még bizonytalan és esetleges levélpostai szállítás, illetve továb­bítás kiegészítése, a rendkívüli körülményekhez jobban alkalmazkodó, hatáso­sabb, szükség-levéltovábbítási módokkal. 592

Next

/
Thumbnails
Contents