A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Adatközlések - Lengyel Imre–Vincze László: Tessedik Sámuel Debrecennek szánt városrendezési terve

hatóság megfontolja, jóváhagyja, a helyi körülmények szerint részleteiben megvizsgálja, kidolgozza, közli a tűzkárt szenvedőkkel, és azután jóváhagyja vagy nem hagyja jóvá; hanem akarva, nem akarva kénytelenek ész nélkül építkezni, ahogy általában valamely végzetes tűzvész után szokás. О Felices! sua si normt commoda agricolae! (Oh boldog földművesek! Ha ismernétek a saját kényelmeteket!) És még néhány jóindulatú kívánság a tervvel kapcsolatosan. 1. Ha a tervet némi figyelemre méltatnák, s legalább részben jóváhagynák, akkor azt mielőbb közzé kellene tenni a Magyar Kurírban és a Hazai Tudósításokban, valamint német nyelven az Ofner Zeitungban (Budai Újságban) és a következő prágai folyóiratokban: Oekonomische Neuigkeiten und Verhandlungen (Gazdasági Újságok és Tárgyalások) és a Hesperusban, egyszersmind szakértő tudósokat fel kellene kérni, hogy alapos bírálatukat, javító megjegyzéseiket és adalékaikat juttassák el minél előbb, annál jobb, éppen ezekhez az újságokhoz vagy rövid úton Debrecen város tanácsához tömör, világos fogalmazásban, hogy mielőtt a terv megvalósul, közelebb kerüljön a lehető legnagyobb tökéletességhez. Anonymus azt kívánja, hogy a terv közzététele a szerző nevének említése nélkül történjék, hogy a bírálatok elfogulatlanul, a szerzőre való tekintet nélkül, szabadon sine ira et in vi dia (harag és gyűlölet nélkül) készüljenek el. A szerző megígéri isten és a nyilvánosság előtt, hogy minden bírálatot, minden jóindulatú, megfontolt és használható javaslatot és adatot úgy fog felhasználni, hogy minden megnevezett bíráló személyesen választ kapjon. Mivel azonban elkésve, a terv megvalósítása után a legjobb tanács is idejét múlja, tehát az igen tisztelt bírálókon múlik a régi igaz közmondásnak a megszívlelése: bis dat, qui cito dat, Non dat, qui munera tardat (Kétszer ad, aki gyorsan ad, s nem ad, aki késik az ajándékkal). 3. Sok és fontos szempontból kívánatos lenne, hogy az igen tisztelt katonaság a terv megvalósításánál úgy használtassák fel, hogy az önkéntesen közreműködő katona bizonyos olcsó napszámbért kapjon, s ezzel az építkezés meggyorsuljon, és a munkáshiány, ami a közeledő szántóföldi munkák folytán biztosan bekövetkezik, némileg enyhüljön és csökkenjen. Jubet amor patriae, natura juvat, necessitas urget Sub rege, Lege, Lumine et Numine crescat opus. (A hazaszeretet parancsol, a természet segít, a szükség sürget, a király, a törvény, a fény és isten uralkodása alatt gyarapszik a munka). Anonymus. írtam 1811. április havában és elküldtem Debrecenbe, azonban szept. 20-án visszakaptam anélkül, hogy felhasználták volna." JEGYZETEK 1 Tessedik Sámuel (1742 —1820) szarvasi mezőgazdasági nevelőintézetének megalapításává egyik úttörője lett a munkaoktatás bevezetésének Magyarországon. Hazai és külföldi tanulmányai során kialakult racionalista gondolkodásának sarkalatos elve a természettudományos gondolkodás általánosság tétele. Meggyőződése, hogy a korszerű mezőgazdaság, ipar és kereskedelem az alapja minden nép boldogulásának, a magyar nép számára pedig az egyetlen lehetséges út a gyarmati sorból való felemelkedésre. Antifeudális meggyőződése mellett mindvégig kitart, és az élet legkülönbözőbb, de a nép javával mindig összefüggő kérdések megoldására keres lehetőséget. Műveiben foglalkozik falu és városrendezési kérdésekkel, a Duna—Tisza csatorna megépítésének szükségességével, a fegyencek, csavargók, munkakerülők letelepítésével, a cigányok életszínvonalának emelésével, a közbiztonsági szervek, rendőrség, tűzoltóság szervezésével. Szarvason elemi és középfokú gazdasági tanintézetet hoz létre, amelyben 1767 — 1806-ig időnkénti megszakítással 589