A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Adatközlések - Módyné Nepper Ibolya: Rézkori tűzhely Biharkereszter-Nagyfarkasdombról

1. kép. A tűzhely, a hamuzógödör és a G/3 gödör Az 51. és 52. számú Árpád-kori sírok feltárása közben vettük észre, hogy a sírok alatt éles körvonalat és határozott összefüggést mutató két gödör helyezkedik el. A gödrök a K—Ny irányú F—G szelvényben kerültek elő (1. ábra), így a G-jßl és G//?2 jelzést kapták. Az egymásba csatlakozó két gödör foltja 8-as alakot mutatott és egy keskeny nyakkal a G szelvény vonal alá futott (1. kép). Az első megfigyelés alapján is nyilvánvaló volt, hogy az átégett agyagréteget tartalmazó gödör tűzhely, a másik pedig — melyben cseréptöredékeket, fekete pernyét és szenesedett csontmaradványokat találtunk — a hozzátartozó hamuzó tér volt. A tűzhelyként szolgáló gödörben — G-/y31 — két edényt és edénytöredékeket találtunk. Az egyik edény majdnem épen maradt meg, csak kis része hiányzik, a másik edénynek csak az alsó egyharmada volt meg. Ebben disznómandibula fele része volt. A hamuzótérhez való csatlakozástól 12 cm-re szorosan a tűzhely keleti fala mellett — az átégett vöröses agyagrögökön kívül egy szarvasagancs volt leszúrva (2. kép). 1965. július 27-én került sor a két gödör módszeres kibontására és a G—H szelvény csatlakozó részének megnyitására. Itt jegyezzük meg, hogy az F—G és G—H szelvényekben az érintett helyen mintegy 4 m kiterjedésben különböző szintről induló és eltérő korú gödrök voltak. A hamuzógödörbe — G//32 — ásták be a G

/ДЗ jelzésű szarmata gödröt, mely a hamuzógödrünket kissé meg is bolygatta (1. ábra, 1. és 3. kép). Az összefüggő gödörrendszerből szintén szarmatakori cserepek kerültek elő. A tűzhely átmérője 102 cm, majdnem szabályos köralakú. A hamuzótér átmérője 128 cm torzult köralakú. A tűzhelynek a hamusgödörbe nyíló szája 46 cm széles. A tűzhely a jelenkori felszíntől számított 45 cm-en 432