A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Porcsalmy János: A korszerű múzeumi szemléltetés a középiskolában

Tervezték: Juhász Attila mérnök és Porcsalmy János középisk. szakfelügyelő. Készítették: Gavallér Kálmán, Lázár Vilmos és Probsz Pál szakmunkások. Pedagógiai hasznosítása A tanulók előtt elsősorban azt kell tudatosítani, hogy az athéni fellegvár, az Akropolisz, az i. e. V. sz.-ban — Periklész idejében, Athén fénykorában — Görögország vallási, politikai és kulturális központja volt. Az Akropolisz a város védőistennőjének, Athénének tiszteletére rendezett Panathénaia ünnepek színhelye volt. A nagyméretű maketten az Akropolisz épületeit áttekinthetően tudjuk szemléltetni és így egységben látja az egész épületegyüttest a tanuló a tankönyvek részletábráival szemben. A tanári magyarázat alkalmával láthatják a növendékek a Propylaiat, a kapuépítményt, mely az Akropolisz nyugati szélén, a dombra felvezető lejtős út végén található. — Homlokzatát 6—6 dór oszlop díszíti elől s hátsó nézetben, szobordísz nélküli tümpanonnal. (A nyugati külső csarnok lépcsős alépítményen áll.) E kapuépítmény mellett kétoldalt az őrség épületét szemlélhetjük. A Niké apterosz templomán már az ión stílusú amphiprosztüloszt, illetve a két keskenyebb homlokzatot díszítő oszlopsort szemléltethetjük. A kis templom építészeti megoldásait tekintve a klasszikus kor egyik legszebb alkotása. A tanulók a Parthenonról, mint a legkiemelkedőbb épületről megismerhetik a dór stílusú oktasztil peripteroszt. (Keskenyebb oldalán nyolc oszlop.) Cellájá­hoz elől pronáosz (oszlopos előcsarnok) csatlakozik. A szobrászati díszeket nézve — Pheidiász alkotásai közül —, ezen az épü­leten a tümpanonba beragasztott fényképeken az oromcsoportozatokat érzé­keltethetjük. (Athéné istennő mítoszaiból vett jelenetek.) A cella külső falán körbefutó féldomborműves fríz a helyi vallási kultuszra utal. (Pheidiász választékos képekben a Panathénaia ünnepi menetét ábrázolja. — Ahhoz hungarocell anyagból domborműrészletek készültek.) A makett alapján még jobban meggyőződhetnek a tanulók arról, hogy a Parthenont felépítésének magas művészi színvonala, a szerkezet és kivitel tö­kéletes technikája az érett dór stílus, egyben a görög építészet legjellegzetesebb és egyik legszebb emlékévé avatja. Az Erechtheion épületén ión oszlopokat szemléltethetünk. Ugyanis a keleti cellát hatoszlopos, prosztilosz elrendezésű pronáosz előzi meg. Központi része oromzatos nyeregtetővel fedett építmény. A Kariatida csarnok párkányát hat márvány leányalak (kóré) szobra tá­masztja alá. A tanulók láthatják, hogy az Erechtheiont kötetlen, festőién csoportosított, gondosan mérlegelt arányok fogják harmonikus egységbe. Formaalakítását, tömegtagolását is tanulmányozhatják. A pergamoni Zeus-oltár Mérete: 90x87x30 cm. Minden része fából készült. Az építmény alapja, váza lemezdeszkából, az esztergályozott oszlopocskák pedig hársfából. A kifaragott oszlopocskák — mintegy 138 db — az ion oszloprendnek meg­felelően kanellurázottak. A tetőzet torzói, illetve szobrocskái szintén hársfából készültek. 420

Next

/
Thumbnails
Contents