A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Mesterházy Károly: A Déri Múzeum régészeti tevékenysége 1962–1965 (Leletkataszter)

HORTOBÁGY — Angyalháza (Zomayon). 1963 augusztusában a Hajdúszoboszlóhoz tartozó Angyalháza pusztán, a hortobágyi csárdától légvonalban D-re 9 km-re megtaláltuk a középkorban elpusztult Angyalháza falut és templomát. A leletek a mai angyalházi erdő DNY-i felében kerültek elő nagyobb számban, itt talajforgatást végeztek fatelepítéshez és a leletek ekkor jöttek elő. A falu nagyobb része így elpusztult és hozzáférhetetlen. A templom az erdő DK-i szögletén van, alapfalait 90 cm mélyen megtaláltuk, falazása 80 cm-es tégla fal. A templom egy alacsony halmon épült fel, felületén a fák egy része kipusztult, helyét vastag törmelékréteg fedi, tégla és malter. Temetője érintetlennek látszik (19. kép). Az erdőben a közeli tanya lakói dögvermet ástak, ekkor 160 cm mélyen „apró csuprok" kerültek elő, de ezeket összetörték és elszórták. Ugyanott szarmata cseréptöredékeket is találtunk. — Csécsi halastó. 1963 augusztusában a Faluvéghalom ásatása idején terepjárást is végeztünk a környéken. Faluvéghalmától mintegy 1500 m-re ÉNy felé az Árkus csatorna közelében neolitikus telep nyomait találtuk meg. A lelőhely a csécsi halastavat az Árkussal összekötő levezető csatorna zsilip hídjánál van a Pipás halmok és a Méhes halom közelében. A leletek az alföldi vonaldíszes kerámia legszebb díszített töredékei közé tartoznak. Mellettük tiszai kultúrás cserepeket is találtunk, de kevesebb számban. A Pipások K-i oldalán (I. sz. Pipás halom) bronzkori edényke került elő mélyszántás alkalmával. A neolitikus lelőhely az alföldi vonaldíszes kerámia itteni településeinek központja lehet, mert itt gödrök és tűzhely nyomok figyelhetők meg a csatorna oldalában. E telep folytatása lehetnek a Pipás halmok (Zoltai L., Jelentés 1911. 25.) és a Faluvéghalom ásatásakor előkerült vékony rétegű neolitikus település nyomok (20. kép). — Faluvéghalom. 1963 augusztusában a Déri Múzeum és a szegedi JATE Ókortörténeti és Régészeti Intézete Gazdapusztai Gy. vezetésével feltárta a Faluvéghalmát. A halom eredeti temetkezését már nem sikerült megtalálni. A halom bázisának szintjén vonaldíszes kerámiás telep vékony rétegét találtuk. [Gazdapusztai Gy., Arch. Ért. 91 (1964) 251; Rég. Füz. 16 (1964) 14.] — Árkus—Kettőshalom. 1964 nyarán a Déri Múzeum és a szegedi JATE Ókortudományi és Régészeti Intézete Gazdapusztai Gy. vezetésével feltárta a Kettőshalom még meglevő halmát. Az ásatás eredményképpen egy a korai bronzkori gödörsíros kultúrás temetkezést találtunk. [Gazdapusztai Gy. AÉ 92 (1965 229.] — Zára. 1963 augusztus havi faluvéghalmi ásatásunkkor terepjárás során megtaláltuk Zám falu helyét. Templomát 1908-ban Zoltai L. ásatta meg. [Jelentések 1908. 43—49; Ua., Települések, egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határában. 57.; Balogh I., Árch. Ért. 80 (1953) 143.] A falu a templomtól E felé nyúlott el az Árkus partján. Hosszú, egyutcás településnek látszott, melynek egyik oldalán a kemencék vörös foltjai, másikon pedig a házak szürkés nagy négyszögei voltak. Számos házalap jól felismerhető volt, némelyikben díszes kemence is állt egykor. A templom környezetében a házak elhelyezkedésének rendszerét nem tudtuk megfigyelni, szabálytalan elrendeződésűek voltak. A mélyszántás által feldobott cseréptöredékek XIII—

XVI. századiak. 42