A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Porcsalmy János: A korszerű múzeumi szemléltetés a középiskolában

szemlélik az eredeti tárgyi emlékeket. így többek között az egyiptomi teremben levő múmiakoporsókat, azok formáját, díszítését. (Ezek különösen izgatják a növendékek fantáziáját.) Itt a történelemtanár a múmiák preparálásáról is beszélhet, hogy a tanulók fogalmat alkothassanak az egyiptomi orvostudomány fejlettségéről. A múmiakoporsó-fedelek festményeiről pedig a korabeli figurális és színábrázolásról szerezhetnek értékes ismereteket. Az ízlésesen berendezett fali vitrinekben pedig az ott elhelyezett egyiptomi munkaeszközöket, fegyvereket ismerhetik meg. Továbbá eredeti amuletteket, kisplasztikái alkotásokat a mitológia köréből, illetve az egyiptomiak életéből (pl.: istenségek kis szobrocskáit, különféle használati eszközöket, dísztárgyakat, női ékszereket stb.) A falakon pedig mészkő vagy márvány sírtáblákat, azaz sztéléket láthatnak az osztály tanulói. Azokon a hieroglifákat is tanulmányozhatják. Máshol ülő írnok kis gránit szobrát vagy egy fáraó-fej portrét tekinthetnek meg. Mindezekhez hozzájárul még egy régészeti, művészettörténeti tájékoztató térképtabló is, mely tanulságos eligazítást nyújt az O-, Közép- és az Újbirodalom eseménytörténetéről, topográfiájáról. Bár az iskolamúzeumunk is rendelkezik a Berlini Állami Múzeumok Igazgatósága jóvoltából értékes egyiptomi kisplasztikái másolatokkal, azonban az eredeti múzeumi tárgyak hitelesebb, meggyőzőbb hatású emlékképeket keltenek a tanulók lelkében. A Csokonai Gimnázium iskolamúzeumának szélesebb körű egyiptomi másolati anyagát (makettek, falfestmények, festett domborművek, váza, ruha, cipő, hajó stb.) nagyszerűen egészíti ki a Déri Múzeum eredeti anyaga, s ez iránt már az iskolában felkeltettük a tanulók érdeklődését. Mindezeket még gazdagíthatjuk a tudományos értékű képek, reprodukciók bemutatásával is. Például: az iskolamúzeumban a piramisok makettjének bemutatásakor magát a piramisépítés gigászi munkáját is szemléltetjük képről, s ezek így együttesen (három és két dimenzió érzékeltetésével) még élményszerűbben hatnak a tanulókra, és nevelőhatású érzelmeket ébresztenek bennük. Egyrészt mély részvétet, együttérzést a rabszolgák és a szabad parasztok iránt, akik embertelen körülmények között végezték szenvedést jelentő munkájukat, másrészt pedig a fáraók despotizmusa iránt kelt engesztelhetetlen gyűlöletet, elítélést, megvetést. A céltudatos, érzelmekre is ható, tudományos jellegű szemléltetéssel a világnézeti nevelés céljait is szolgálhatjuk. A fenti kiragadott példához hasonlóan tudjuk bemutatni, szemléltetni — természetesen más, célszerű szemléltetőeszközökkel és képekkel — az ősközösség korát, továbbá az elő-ázsiai ókori államok, Görögország, a hellenizmus, a római, a bizánci, a román, a gótikus, a reneszánsz stílusú s a további korszakok anyagi és szellemi kultúráját is. (Ez a stíluskorszakonkénti periodizáció átfogó és rendszerező jellege miatt alkalmasnak bizonyult a történelmi, művészettörténeti szemléltetőeszközök csoportosításához.) Az elkészített statikus jellegű szemléltetőeszköz-sorozatok hosszú időt és nagy munkát igényeltek. Azokat, a meglevő ún. motorikus szemléltetőeszközökkel együtt, az elmúlt 10 évben állítottuk elő. . . Mindemellett érdemes volt azzal foglalkozni, mivel az oktató-nevelő munkában, a történelem és a művészettörténet tanítását illetően bőven és komoly eredményeket tapasztalva, térül meg az abba befektetett idő és a fáradság. A rendszeresebben végzett szemléltető oktatás következtében már évek óta arról győződhettünk meg, hogy gimnáziumunkban a tanulók történelmi érdeklődése, tudása állandóan fokozódik. 406