A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Sterbetz István: 1964–65. évi megfigyelések a Hortobágy madárvilágáról

Sterbetz István 1964—65 évi megfigyelések a Hortobágy madárvilágáról A Hortobágy természetvédelmi programjának egyre inkább szorgalmazott kidolgozása megkívánja, hogy az érdekelt tudományágak a múlt ismerete mellett napjaink adottságairól is bőséges ismeretanyaggal rendelkezzenek. Ez a követelmény a terület madártani értékelése számára sok nehézséget tartogat. Udvardy 1942-vel záruló, összefoglaló faunamunkája (Udvardy 1941, I960) óta csak alkalomszerű kutatások, vagy egyes adatközlések ismertetésére szorítkozik az irodalom, mivel a puszta méretei és útviszonyai még ma is rendkívüli nehézségeket gördítenek egy 114 000 hektáros terület tervszerűen végzett, folyamatos átkutatásának útjába. Ez a feladat a faunisztikus felmérések mai követelményeivel számolva meghaladja az egyéni vállalkozások lehetőségeit. Az utóbbi két évtized kulturális táj átalakulásai mélyreható változásokat okoztak a puszta madárvilágában és a hazai zoológia legidőszerűbb feladatai közé tartozik, hogy felmérje e kultúrhatások következményeit. Amíg azonban tudományos intézményeink az ehhez szükséges kollektív kutatást meg nem szervezik, mégis csak az egyéni vállalkozásokra alapozva tehetjük meg a gyakorlati természetvédelem első lépéseit. Az Országos Természetvédelmi Hivatal és a Magyar Madártani Intézet az elmúlt két évben lehetővé tette számomra, hogy a területen megfigyelhető madárfajokról s azok tömegviszonyairól tájékoztató adatokat gyűjtsek a tervbevett Hortobágyi-rezervátum előtanulmányai számára. Tekintettel arra, hogy a halastavak, rizsföldek, erdők és kultúrterületek faunaképéről viszonylag tájékozottak vagyunk, utaimon következetesen az ősi jellegű füvespusztákat és vadvizeket látogattam. Magától értetődően ugyancsak természetes tájadottságok között akarjuk megvonni a jövőbeni védett terület határait. Helytakarékosságból eltekintek az életterek leírásától, mivel a Hortobágy jól ismert körzeteinek ökológiai viszonyait részletesen tárgyalja az idézett irodalom (Soó 1933, Udvardy 1941, Szabolcs 1944, Soó 1964). Kiszállásaim területi és időbeni megoszlása a következő: 1964. V. 8. Angyalháza. — VIII. 12 —13 Elep, — IX. 2. Szásztelek, Csecs mocsár Máta, Gyökérkút, Ohat. — IX. 3. Kondásfenék, Papegyháza. — IX. 4. Pentezug, Kondásfenék, — IX. 5. Máta, Papegyháza, Kondásfenék, Gyökérkút, Ohat., — IX. 26. Gyökérkút, Szásztelek, Elep. — IX. 27. Elep, Gyökérkút. - XI. 8-9. Borsós, Malomház — XI. 9. Malomház, — XI. 10. Kondásfenék, — XI. 11 — 13. Malomház, — XI. 30. Cserepes. 383