A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Kovács Béla: Adatok Hajdú-Bihar megye madárvilágához

kának tartja. Becslésem szerint Hortobágyon 15 — 20 fészekalja lehet a Halastavakon évente. Szabó (72) a Kunkápolnási pusztán 8—10 pár költését közli. Gólya (Ciconia ciconia) az egyre kevesebb fészkelési lehetőség miatt pusztulóban van. Fészkelési időben is seregestől láthatók a szikes legelőkön csoportosulva a valószínű meddő példányok. Fekete gólya (Ciconia nigra) valószínű elvétve néhány helyen fészkel Hortobágy térségében, de óvatossága miatt fészke csak nehezen található meg. Légány (28) 1963 nyarán közli fészkelését Tiszadob mellett. Saját megfigyeléseim szerint valószínű költ Ároktő közelében is (1965. június 18.). A Bödönháti Állami Gazdaság rizstelepe melletti füzesben 1961. július 3-án találtam egy lakott fészkét, az 5 db közelből felrepült gólya viszont több fészekről tanúskodott, melyeket nem találtam meg. A Hortobágyon átnyaraló fekete gólyák száma cca 30—50 db fészkelési időben. Július közepén, végén fiatal gólyákkal szaporodik számuk. Nem valószínű, hogy nagyobb távolságról sereglenének Hortobágyra. Hortobágyon őszi vonuláskor előfordulása közönséges, főleg a rizsesek mellett. Udvardi (102) Téglásról (1922) közli fészkelését. Nagy (45) a Geszti erdőban 1953 őszén cca 100 db-ot látott. Tusnádi (100) szerint 1955. augusztusában Halastó és Kecskés között számuk kb. 60 db volt. Batla (Plegadis falcinellus) az 1912 —15. évek egyik nyarán fészkelt (102) utoljára a Bágyi erdőben. Vendégként Udvardy (102) is közli. Radó A. szóbeli közlése szerint minden év tavaszán átvonul a Hortobágyon néhány db. 1963. IV. 28-án az Újvárosi laposon láttam 1 db-ot. Kanalasgém (Platalea leucorodia) 1948 óta Hortobágy állandó fészkelő madara. 1951-ben Szij (74) a kunkápolnási mocsarakról említi telepét. Első fészkelése 1948-ban a Halastón a Xl-es tóban volt. 1950 óta a Halastó IV-es és VII. tavában költ adataim szerint az alábbi mennyiségben: 1961. 65 pár; 1962. 45 pár; 1963. 50 pár; 1964. 60 pár; 1965. 70-80 pár. Dr. Radó András közlése szerint az Angyalházi kakás Bekefenékben is fészkel évente 1—4 pár. Valószínűnek tartom, hogy az avas nád védelmével a fészkelő párok száma nőne. Érdemes volna cca 80 pár fészkelési lehetőségének biztosítása. Sajnos további fészkelésének gátat vet a gazdasági érdek (a nád kitermelése). Fészektelepén a nádat évről évre levágják. Homonnai (14) első fészkét 1951-ben a Halastó V. tavában írja le, ahol kb. 60 pár fészkelését állapította meg. Sóvágó (63) 1960—61 — 62. évekről közli fészkeléscit Hortobágy Halastóról. Adatai az általam számlált fészkekkel egyezők. Hattyúk (Cygnus sp.) Hortobágy területén ritkán fordulnak elő. Csupán a Debreceni Állatkertből 1960-ban elszökött 2 hattyút látták az év őszén Polgár és Tiszafüred között több alkalommal a Tiszán. Müller (33) 1949. április 13-án Begécsen (Geszt mellett) 5, május 25-én 7 db, 1950. február 22-én Zsadány határában 2 db valószínű énekes hattyúról (Cygnus cygnus) számol be. Bástyái (8) 1954. V. 17-én az ohati halastavon látott 2 db-ot. 1967. ápr. 27-én a Sámson melletti Ligettanyán láttam 1 db-ot. Nyárilúd (Anser anser) fészekszáma örvendetesen gyarapszik a halastavak számával. Hortobágy Halastón 30-40 fészkük van évente. (1961. 35; 1962. 41; 1963. 32; 1964. 46; 1965. 48 fészek.) Biharugrán (45) évente 18—20 pár fészkelt 1963-ig. Szabó (72) a Kunkápolnási pusztán 15 — 20 párra becsüli a költő madarakat. 366