A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Kovács Béla: Adatok Hajdú-Bihar megye madárvilágához

Kovács Béla Adatok Hajdú-Bihar megye madárvilágához Hajdú-Bihar megye madárvilága hazánk többi területeihez képest a felszabadulás óta alig kutatott, pedig Tiszántúl, elsősorban Hortobágy az 1944 előtti években természeti adottságainál fogva is igen előkelő helyet foglalt el az ornithologiai irodalomban (7, 9, 25, 29, 34, 35, 36, 37, 38, 39,40,41,42, 46, 56, 78, 79, 80, 81, 82, 83, 84, 85, 86, 87, 88, 89, 90, 91, 92, 93, 94, 95, 96, 97, 98, 99, 102, 103, 106, 107, 108, 109, 110, 111, 112). Ezt az űrt szeretném némileg pótolni egyrészt a felszabadulás óta megjelent irodalmi adatokra való utalással, másrészt saját megfigyeléseim alapján. A megyénkhez földrajzilag, ökológiailag csatlakozó peremterületek madárvilágát is figyelembe vettem. Természetesen teljességre nem törekedhettem. Célom elsősorban az általam kutatott területek (Hortobágy, Biharugra, Debrecen környéke stb.) madárvilágában bekövetkezett változások ismertetése, illetve a korunkra jellemző természetátalakító munkák kultúrhatásainak vázolása, melynek révén Tiszántúl mai területe, mint egyre növekvő kultúrcönózis, a madárvilágra vonatkozóan is a fajszám csökkenését, egyes fajok kipusztulását, majd bizonyos fajok mennyiségi növekedését vonja maga után. A faj szám tekintetében sem törekedhettem teljességre, főleg az általam jobban ismert vízi és pusztai madárfajokat tárgyalom. Remélve, hogy munkám követőkre talál, a kultúrhatások okozta változás adatai a Tiszántúl tudományos centrumának, Debrecennek e célra illetékes folyóiratában, a Déri Múzeum tudományos évkönyvében bővülni fognak. Elnézést kérek a számszerű adatok sok esetben csak összesített, nem pontos helynévvel ellátott publikálásáért. Nálam valamennyi adat feltérképezve megtalálható, azonban nem árt, ha néhány ritka madarunk fészkelőhelye inkognitóban marad. Tapasztalataink szerint ez biztosítja a legjobb természetvédelmet. Az 1960—65-ös években a hortobágyi, valamint a biharugrai halastavakon egyes közismert vízimadarak fészekszámlálását végeztem és végeztettem vadőrök segítségével, így a tavakon fészkelő madarakra vonatkozóan összesített mennyiségi adatokat is közölhetek. Ezúton mondok köszönetet mindazoknak, akik munkámban segítségemre voltak. Polgár Sándor igazgatóhelyettes és Kozma Lajos igazgató elvtársak munkámat a Hortobágyi, illetve Biharugrai Állami Gazdaság területén mindenben támogatták. Dr. Radó András állatorvos igen sok megfigyelését szóban közölte velem. Kincses Gyula tanár mintegy 550 db megyénkből származó madár pontos jegyzékét bocsájtotta rendelkezésemre. Vízimadarak fészekszámlálásánál segítségemre voltak Rőth István fővadász, Palic Pál vadász, Bertóti István agrármérnök, Dr. Endes Mihály orvos, ifj. Arady János egyetemi hallgató, valamint 363