A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Szíj Rezső: A debreceni bibliofilia 1920–1944 között

JEGYZETEK 1 Előszó — Gáborjáni Szabó Kálmán könyvjegyei. (Debrecen, 1934) 2 Rosner Károly: Új magyar fametszet. (Debreceni Szemle, 1932. 94—103.) 3 Kabai Sándor, Lehotai Pál, Nikkeisburg Izidor. — Lehotai Pál rövidesen önállósult. 4 Tóth Ervin számos olasz lapban (pl. L'Arte grafica, Rivista d'arte ABC) ismertette. 5 Juhász Géza: Háború (Debrecen, 1937) 20. 6 Tóth Ervin szóbeli közlése. 7 Mitrovics Gyula bevezetése. 2 — 3. 8 Ezt a kiadót a debreceni Szabó Imre alapította, aki üvegessegédi sorból emelkedett a helybeli református egyházban ifjúsági titkárrá, s Karácsony Sándor körébe kerülve adta fejét könyvkiadásra. Meglepően szélesíátókör, európai műveltség, ritka humánus gondolkodás párosult benne erős szociális érzékkel és a néphez való hűséggel. A kiadó Budapesten működött, de mindvégig elevenen ápolta Debrecenhez fűződő kapcsolatait. 9 Kner Imre levele Mata Jánoshoz 1943. november 20. 10 Igazolódik ebben a versben is Julow Viktor megállapítása, hogy Matán leginkább Gulyás Pál költészetének hatása mutatható ki. — Julow Viktor: Mata János költészete. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961. (Debrecen, 1962) 233-242. 11 Szíj Rezső: Soó Rezső gyűjteményéről (Művészet, 1963. márciusi sz. 22—24). 12 Menyhárt József: Adatok Debrecen grafikai művészetéhez. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1957. (Debrecen, 1958) 157-170. 13 A tisztikar egyesítette magában a könyvművészek és a gyűjtők tekintélyes képviselőit. A Céh tisztikara: elnök: Soó Rezső, alelnök és főszerkesztő: Nagy József, művész alelnök: G. Szabó Kálmán, titkár: Békés István, jegyző: Réthy István, pénztáros: Menyhárt József, ellenőr: dr. Vág Sándor, számvizsgálók: Mezey Ferenc, dr. Nyireő István, Oláh István, Petry Béla, Reisinger Jenő, Szöőr József, Toroczkai Oszvald, Vadász Endre, tb. tag: Lyka Károly. 14 A Nemzetközi Exlibris és Debreceni Grafikai Kiállítás Katalógusa. — Összeállította — (Bérei) Soó Rezső. A Déri Múzeum kiadása, Nagy Károly nyomdája (Debrecen, 1935) 18 — 23. 15 Nem beszélünk a debreceni Tóth Árpádról, mert verseskönyveiből fővárosi kiadónál jelent meg bibliofil változat (Az öröm illan, — Táltos — Budapest, 1922, és Örök virágok, — Genius — Budapest, 1923). Ezért működése közvetlenül nem Debrecen irodalmi és művészeti életét termékenyítette. Ugyanez mondható Szabó Lőrincre is, aki pedig a kisszámú magyar író közé tartozott, akinek határozott érzéke volt a bibliofiliához, mégha az igény megvalósítását illetően nem is mindig bizonyult következetesnek. Első verskötete: Föld, erdő, isten a gyomai Kner-nyomdában jelent meg 1922-ben. Kner Imre személyesen tervezte meg minden sorát s amatőr változat is készült belőle. Egy másik kötete 1932-ben készült Te meg a világ címmel, ugyancsak a gyomai .Kner-nyomdában és sokan ezt tartják a legszebb, azaz legtökéletesebb Kner-kiadványnak. Természetesen csak tipográfiai szempontból, klasszikus példájaként annak az igazságnak, hogy az értékes művészi tartalom, nemes anyaggal, tökéletes nyomdai tervezéssel és kivitellel párosulva önmagában is művészi remeket alkothat. Szabó Lőrincről lévén szó, megemlítjük még, hogy levelezése Kner Imrével mind irodalomtörténeti, mind könyvesztétikai, tehát bibliofil szempontból is nagyjelentőségű s csak Kazinczy Ferenc idevágó levelezése állítható melléje. Mindez azonban nem tartozik szorosan a debreceni bibliofiliához, habár nem is érdektelen, ha azt látjuk, mily kevés költőnk és írónk fordított gondot — még ha tehette is — könyve külső megjelenésére. 16 Kardos Pál: Költők jártak Debrecenben. (Alföld, 1961. 3. 129.) 17 A tanulmányban szereplő művekről részletes bibliográfiai leírást azért nem adunk, mert a bibliofil könyvek készülő bibliográfiájában úgyis szerepelnek. 18 Kardos Pál: A debreceni Ady-Társaság húszéves története (Vándortűz, 1947. 92 —103). 19 Nem debreceni nyomda terméke, de debreceni tudós alkotása Sőregi János: Kutatásaim a Szamos mentén és a panyolai Tiszaparton с 30 oldalas füzete (15,5 X11 cm). 1937-ben jelent meg különnyomatként a ,,Szatmár és Bereg" nyomdában Mátészalkán. A klisék a debreceni Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó Vállalat R. T. cinkográfiai üzemében készültek. A szerző személyén túlmenően ez a körülmény is tárgyunk körébe utalja. A kiadvány 100 példányban készült, szép tiszta szedéssel, szellős margókkal, sikerült műmellékletekkel. 20 Gulyás Pál Novemberi temetés с verse állított neki emléket, alcíme: ,,Egy debreceni költőtársam emlékének, aki önként ment a halálba." (Gulyás Pál: Az Alföld csendjében. 174—176). 21 Nem Debrecenben készült, de Vadász Endre révén, hacsak mellékesen is, érdemes megemlíteni az 1937-ben megjelent Hazatérők c. kiadványt, amely Vadász Endre 10 fametszetét tartalmazza Patai József előszavával, Schnabel József kísérő szövegével. Nem számozott, de szép kiállítású. A fővárosi Löbl nyomdában készült Cochin érzékeny elegáns betűtípusával. 22 Bármennyi torzsalkodás, egyénieskedés, szélsőséges elrugaszkodás állapítható is meg a különböző csoportok között, végül mégis minden a kultúra közös medrébe csapódott s az emléke359